Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bende Sándor: A gyomonműködés neurohystologiai alapjai a Silurus gla-ncnál

ségével sem alakíthatunk ki teljesen megnyugtató, végleges véleményt. Lehetséges, hogy az idegrostok és a simaizom sejtek a Jabonero által megfogalmazott ,,homogén felépítésű" efferens vegetatív idegvégződés formájában kapcsolódnak egymáshoz. 6. A Silurus glanis plexus intermuscularisában uni-, bi- és multipolaris sejtek egyaránt előfordulnak. A Salmo irideus, a Belőne belőne és az Esox lucius bélcsatornájára jellemző „óriás sejtek" azonban nem mutatkoznak. 7. Előzetes bejelentésként közöljük, hogy az óriás sejteknek a Belőne belőne intermuscularis fonadékában tapasztalt amitoticus osztódását és egyéb különleges sajátságait (1964), azóta a Leucaspius delineatus és a Lota lota bélcsatornájában is megfigyeltük. így joggal tarthatjuk az óriás sejteket az intramuralis fonadékok „különleges neuronsainak". 8. A Silurus glanis gyomrában az unipoláris és a Dogiel I. típusú sejtek egyaránt képviselve vannak, következésképpen a halakra nem érvényes Kolossow és Sabussow, Brandt, Lenhossék, Carpenter és Szentágothai megállapítása, akik szerint unipoláris sejtek ott fordulnak elő, ahol Dogiel I. sejtek nincsenek. 9. Kolossow és Iwanow álláspontjával szemben, mely szerint a „lamellákat" képző sejtek az Acipenser ruthenus és a Silurus glanis gyomrának az intermuscularis fonadékaiban kétségtelenül anastomizálnak, azt állapítottuk meg, hogy az idegrostok valóban hajlamosak a fibrillaris fellazulásra és fibrillaris lemezek képzésére, azonban a fibrillaris lemezek és sejtek között nem anastomozisok, hanem sajátságos synapsisok vannak. 10. A Silurus glanis gyomrának intermuscularis fonadékában a synapsisok: pericellulars fonadék, praeterminalis és terminális lemezek, végbunkók, végtalpak és Kirsche-féle végkarikák formájában figyelhetők meg. NEUROHYSTOLOGISCHE GRÜNDE DER M

AGENTATIG KEIT BEI SILURUS GLANIS ALEXANDER BENDE ZUSAMMENFASSSUNG Die Arbeit beseháftigt sdch mit den neurohystologischen Untersuchung der intermuskuláren Flechte des Magens von Silurus glanis, d. h. mit der hierhergehörigen Problematik der vegetatíven Plexus des Wirbeltierdarmkanals. Die wichtigsten Peststellungen sind wie folgen: 1. lm Magén von Silurus glanis bereltet sich die intermuskulare Flechte nicht nur zwisohen den Lángs- und Ringmuskelschichten aus, sondern sie dringt auch in die circuláre Muskelsohicht mit der Bindegewebe ein, das die circuláre Muskelschicht umstrick. 2. Auí Grund unserer bisherigen Untersuchungen scheint es so, dass kein Plexus subimucosus im Magén von Silurus glanis getrennt sei, weil die Nervenfaserbündel von Submucosa kein feines Netz bilden und wir in Submucosa auch keine Nervenzellen gefunden habén. 498-