Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Istók Barnabás: A kukoricatermesztés fehérje hozamának növelése a tűz-bab köztestermesztésével II

Az 1965 évi tüzbabtermesztésL kísértetek bedttitási rajza 6 <

1 0 18 a /8 0 6 som 70x30 «x9D <36 #0x36 J' <o im <i5*90 *36 80*36 50x30 70*30 mesztési Kutató Intézettel egyetértésben állítottuk be, amiért ezúton mondok köszönetet Szalay György igazgatónak, dr. Bócsa Iván kandidátus, igazgatóhelyettesnek, dr. Hegyi Gézának és munkatársaiknak. Jelen beszámoló célja az egri kísérletek leírása és értékelése. Az 1965. évi egri tűzbab termesztési kísérletek leírása Egerben magtermesztés, silózás és több oldalú hasznosítás céljából termesztettük a tűzbabot. A magtermesztési kísérletek a hiányos végrehajtás miatt nem kerülhetnek értékelésre. Több oldalú hasznosítás és silózás céljából kombinatív megoldással alkalmaztuk a kísérleteket (lásd 1. ábra). Az ábráról látható, hogy 2—2 ismétléssel vizsgáltuk a tűzbabtermesztést: 1. Több oldali hasznosítás céljából a) 45x90 cm ikersor, 36 cm kukorica lőtávolsággal b) 80 cm sor 36 cm kukorica tőtávolsággal. 2. Silózási célból a) 50 cm sor-, 30 cm kukorica tőtávolsággal, b) 70 cm sor-, 30 cm kukorica tőtávolsággal. A tűzbab mindkét sorozatban 6—12—18 cm tőtávolságú volt. Az egyes parcellák nagysága (7x5,6), 39,2 m

2 volt és összesen 1254 m

2 nettó, illetve utakkal együtt 1836 m

2 bruttó területet tett ki, amelyet minden oldalról 5 m széles kukorica szegélyezett. A kísérleti rész rigolírozott, barna erdei talaj volt — mely évek óta semmiféle trágyát nem kapott. Előtte szőlőt termeltek benne. A rigolírozás után többszöri talajelőkészítést végeztünk. 468-