Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Istók Barnabás: A kukoricatermesztés fehérje hozamának növelése a tűz-bab köztestermesztésével II

A tűzbabot és a kukoricát együtt vetettük április 27-én. A száraz talajba helyenként csak szőlőültető fúróval tudtuk a magot a talajba tenni. A vetést követő esőzések hatására azonban mind a kukorica, mind a tűzbab egy hét alatt kikelt. Június l-re az arasznyi tűzbabot kapálni és egyelni kellett. Ekkor már 30—50 cm kacsokkal rendelkezett a növény. A hűvös, esős idők inkább a tűzbabnak kedveztek, így a kukorica növekedése nem ugrott meg az előző évekhez képest, s a tűzbab látszatra erőteljesebben fejlődött mint a kukorica. Június közepére azonban a kukorica elérte a tűzbabot, és június végére csak a tűzbab kacsai növekedtek a kukoricával együtt, sőt előtte. Június közepétől a tűzbab virágzott és június végére a teljes virágzás állapotába került. A kukorica ekkorra 50, a tűzbab zöme 40 cm magas volt a futókacsok alatt. A kísérlet májusban 1 fogatos és egy kézi kapálást, júniusban 1 kézi kapálást kapott. Július közepére a tűzbab már annyira befutotta a talajt, hogy kapálni nem lehetett. Nem is kellett, mivel a tűzbab minden gyomot elnyomott. Augusztus közepére a fokozott virágzás állapotába került a tűzbab. Jó termékenyülés, sok hüvely (átlagban 10—15 jól fejlett hüvely tövenként), és 9—10 virágzat mutatkozott. (Bár igen nagy a szóródás: 3—70 közötti hüvely számmal a töveken.) A tűzbab virágzása októberig tartott, s szeptember végén még jócskán kötött is. Szeptember 20. körül a kukorica tejes-viaszérés közötti állapotban volt. Ekkor még sok a zsenge és kifejtő tűzbab, de kevés a száraz hüKukorica-tűzbab ikersoros parcellában a növekedés elején 469-