Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Bihari J.—Dr. Sütő J.: Módszertani kísértet az orosz főnévi hangsúly-változások tanításához

MÓDSZERTANI KÍSÉRLET AZ OROSZ FŐNÉVI HANGSÚLYVÁLTOZÁSOK TANÍTÁSÁHOZ DR. BIHARI JÓZSEF—DR. SÜTŐ JÓZSEF (Eger) (Kiskunhalas) Az orosz főnevek hangsúlyának a ragozás folyamán való különféle változása elég nehéz feladat elé állítja mind az oroszul tanuló növendéket, mind a nyelvet tanító nevelőt. Márpedig a helyes beszédnek, a jó kiejtésnek, mint minden nyelvben, az oroszban is elengedhetetlen feltétele a pontos hangsúlyozás. Igaz, hogy ennek a tökéletes elsajátításában a gyakorlat a legjobb mester, de az is igaz, hogy azért ezen a területen is van tennivalónk, ha nem is az elemi, de legalább a közép- és a felsőbb fokú oktatás számára. Hangsúlyváltozásokkal találkozunk az orosz igeragozás területén is, de az nagyon egyszerűen áttekinthető és megtanítható. Találkozunk a melléknevek rövid alakjainak a képzésénél és a melléknevek képzővel történő fokozásánál is. Ezek viszont elkerülhetők, ha nem biztos bennük valaki, a teljes alakok, illetve a körülírt fokozás igénybevétele által. A hangsúlyváltozások legváltozatosabb, leggazdagabb formában a főnevek ragozása során lépnek fel, és ezek egyben elkerülhetetlenek, tudásuk feltétlenül szükséges. Célszerű tehát, hogy a főnevek ragozásánál található hangsúlyváltozások természetével foglalkozzunk, s azok elsajátíttatásának, megtanításának módszertani lehetőségeit megvizsgáljuk. A szovjet kiadású nem orosz anyanyelvűek számára írt nyelvtanok isjszükségesnek tartják, hogy az idegenek előtt feltárják a főnevek különböző hangsúlytípusait. Elég, ha a régebbiek közül Bednyakov—Matijcsenko nem orosz anyanyelvű pedagógiai főiskolák számára írt nyelvtanára (A. S. Bednjakov—Á. S. Matijcenko: Russkij jazyk. I. Moskva, 1951.), vagy Pulkina legújabb kiadású angol nyelvű tanácsadó nyelvtani könyvére (I. M. Pulkina: A Short Russian Reference Grammar, Second Edition, Moscow, évn.) hivatkozunk. A különböző főnévi hangsúlytípusok problémájával való foglalkozás nem új a magyar módszertani irodalomban sem. 1950 és 1953 között több tanulmány is foglalkozott velük (főleg vizuális szemléltetésük kérdésével; vö. Kónyi Sándor: Köznevelés 1950. 21. sz., Papp Kálmán: Köznevelés 1951. 3. sz., Dr. Szabó Miklós: Köznevelés 1952. 18. sz., Sütő József: Köznevelés. 1953. 2., 5. sz.). Ezeknek eredményeként ma szótáraink és kö45