Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós I.—Dr. Szőkefalvi-Nagy Z.: Az első magyarországi „timsógyár"

Nem volna értelme, hogy a timsógyár további sorsát kövessük, akkor már régen elvesztette ez az üzem jelentőségét, s egy idei próbálkozás után végleg bezárta kapuit az ország elsőnek alapított timsógyára. Az egykori timsóbányára rövidesen alig emlékeztek. Emiatt történt, hogy erre az úttörő jellegű vegyipari üzemünkre a tudománytörténészek figyelme eddig nem fordult. 7. A parádi timsóüzemek berendezése és működése I. Nyersanyag. A parádi timsókő, ugyanúgy mint a Tolfa, Beregszász stb. timsóköve vulkanikus eredetű kőzet utólagos átalakulásával jött létre. A parádi Fehérkő, Veresvár stb. kúpjai eocénvégi vulkáni működés termékei, anyaguk andezit, illetve kvarctartalmuk miatt Pantó szerint „már inkább dácit-képződményekről beszélhetünk". [103] Az átalakító hatás hidrotermális úton történt, emiatt a kőzet teljesen elkaolinosodott és pirittel impregnálódott A piritimpregnáció a nedves levegőn oxidálódva kénsavat és vasgálicot hoz létre, amely vegyületek az anyakőzettel reakcióba lépve különböző szulfátokat, így alumíniumés kálium-szulfátot és ezek kettőssóját, timsót is hoznak létre. A hidrotermális hatás természetesen nem hatotta át mindenhol egyenletesen az anyakőzetet. A Borbála-bánya kőzete több timsót tartalmaz, a hagymási azonban — ahogyan Erdey Pál is megállapította 1853-ban — „kimondhatatlan nagy mennyiségű vasgáliczot, mint szint jóval több rézgáliczot is, nevezetesen annyi vas foglaltatik ezen vízben, hogy beléje csepegtetett kevés gubacs festvény a legfeketébb téntát készíti egy szempillantás alatt, mellyel jó feketén lehet írni". [104] Lengyel Béla 1883-as elemzése teljesen aláírta Markhót és Erdey megállapításait, amennyiben megállapította, hogy „a parádi timsós és az Ilona völgyi timsós vízben nagy mennyiségű vas és alumínium fordul elő és pedig kénsavas sók alakjában. Az Ilona völgyi timsós vízben azonkívül sok gipsz is mutatkozik. Ezekben a vizekben olyan alkatrészek is találhatók, a melyek orvosságul használt ásványvizekben különben csak ritkán fordulnak elő, ilyen a réz és az arzén, továbbá jelentékeny menynyiségű szabad kénsav." [105] Az, hogy ebben a vízben viszonylag kevés a timsó, annak köszönhető, hogy a környező kőzet kevéssé mállott, kevés a kioldható alumínium- és kálium-vegyület. A timsógyártás nemcsak a természetes mállás során létrejött, s az esővíz által kimosott timsót használja fel, hanem a kőzet pörkölésével, a pirit gyors oxidálásával sietteti meg azt a folyamatot, amely a természetben nagyon hosszú idő alatt játszódik le. II. A timsókő bányászata. Szabad szemmel a timsókövet elég nehéz felismerni. Van olyan, amelyik olyan fehér, mint a legszebb égetett mész, más timsókő szürkés vagy húspiros. Minél nagyobb azonban a kőzet fajsúlya, s minél több csillogó-villogó kristálylapocska tűnik fel a friss törési felületen, annál nagyobb timsótartalom várható az illető kőzettől [106]. Azokat a köveket, amelyek nem sok timsót ígértek, eleve kidobták, s építkezésre használták fel. 390-