Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Markos Tibor: Sportszociológiai felmérés elemzése

^ feladata, hogy a dialektikus és történelmi materializmus talaján felismerje a testkultúra mozgásának specifikus törvényszerűségeit. Keresi és elemzi a testkultúra dialektikus kapcsolatát a gazdasági alappal és a felépítmény más alkotóival. Ez a tanulmány a sportszociológia területén kezdeményező lépés, kísérlet egy felmérés nyomán néhány következtetésre és általánosításra. A jövő feladata, hogy e szaktudomány elméletét és kutató módszereit kidolgozza; a sportszociológiát, mint marxista szakszociológiát kialakítsa. A testkultúrával, mint társadalmi alkotóval számolnunk kell. Helyzetét a társadalomban és viszonyát a társadalom többi alkotóihoz tisztázni -szükséges. Ez a felismerés serkentett, hogy erre a feltáratlan területre lépve sportszociológiai kutatómunkát végezzek. I. A tanulmánnyal kapcsolatos kutatómunkám módszerét az alábbiakban foglalom össze. Az Egri Tanárképző Főiskolán testnevelési szakra felvételre jelentkezett 108 fiatal. A jelentkezetteket a sportoló középiskolások tipikus alkotórészének, a kutatás primér modelljének tekintettem. Pontosabban reprezentatív modellnek, amely mutatja a középiskolás ifjúság viszonyát a testneveléshez és sporthoz. A középiskolás sportoló ifjúság nagy része tevékenykedik társadalmi sportegyesületekben, így ezek a magyar sportolók alkotórészének is tekinthetők. A felvételiző 108 hallgató kérdőívet töltött ki. Ez volt a kutatás primér fázisa. A felvételt nyert 24 hallgató ismételten kitöltötte a kérdőívet, miután megkezdték tanulmányaikat. Ez lett a kutatás szekundér fázisa; a felvett hallgatók csoportja alkotta a szekundér modellt. A sportági vizsgálatnál a torna, az atlétika, a labdajáték és az úszás sportágakat vettem alapul. Más sportágakra (vívás, asztalitenisz, súlyemelés stb.) csupán egy-két adat jutott, ezeket alkalmasabb volt „egyéb" címszó alatt egyesíteni. A kérdőíven hét kérdés szerepelt: 1. A lakóhelye (város, falu, járási székhely stb.). 2. A család szociális jellege (ipari, mezőgazdasági, értelmiségi stb. dolgozók). 3. A család viszonya a sporthoz (aktív sportolók, szeretik a sportot, tv-n nézik stb.). 4. Az iskolájában melyik a népszerű sportág? 5. A saját sportága. 6. Milyen indítékokra választotta a pedagógus pályát? 7. Milyen indítékokra választotta a testnevelő tanári szakot? Megállapítható, hogy szociális, pályaválasztási és sportjellegű kérdések szerepeltek. Elemző munkám nem terjedt ki az összes kérdésre. Csujpán a jelentkezettek és felvettek lakóhelyi és sportági, valamint családi és sportági relációit elemeztem. Egyben ez volt a munka célja is: a szo38