Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Markos Tibor: Sportszociológiai felmérés elemzése

ciális és sportági viszonyok elemzéséből következtetések levonása, törvényszerűségek megállapítása. Az elemző feldolgozás során mellékes mutatószámok is jelentkeztek, amelyek gondolatokat kelthetnek a felvételi vizsgák rendszerére és módszerére. A középiskolás ifjúság előképzettségének és informáltságának színvonalára. E tanulmánynak nem célja az ilyen irányú vizsgálat feldolgozása. II. Ezekután értékeljük a felvételiző és felvett hallgatók lakóhely és sportág szerinti adatait sportszociológiai szempontból. (I. és II. számú táblázat.) Az értékelés szembetűnő negatív eltolódást mutat a felvételt nyert falusi fiatalok hátrányára. A felvételi vizsgán arányszámuk elfogadható; a felvételt nyertek száma viszont nagyfokú hanyatlást mutat. Hozzátehetjük, hogy a falusi diákok is városi iskolában tanultak. Az eredeti környezet ennek ellenére mégis ilyen nagy mértékben determinálja felkészültségüket és eredményes szereplésüket a felvételi vizsgán. A városi és falusi lakóhelyről felvételt nyert fiatalok aránya a városiaknak kedvez és ez az eltorzulás a végzett hallgatók kihelyezésénél jelentkező egyik nehézséget okozza. A különféle sportágak összehasonlításakor nagy eltolódás jelentkezik a torna és a labdajáték között. A labdajáték szélesebb körben elterjedt, népszerűbb sportág, mint a torna. A labdajáték elterjedtsége a városi és falusi fiataloknál egyenlő arányú. Természetes, hogy ilyen irányultságú szakemberek felé a társadalom igénye is nagyobb. A sikeresen felvételizők között mégis a torna sportág jutott előtérbe. Az atlétika szempontjából a jelentkezettek és a felvetteknél teljesen azonosak a vizsgálati eredmények. Az úszás és az egyéb sportágak esetében a kis számú adat miatt nem szükséges elemző következtetések levonása. Bár a sport tervszerű vezérlése és fejlesztése érdekében az úgynevezett ,,egyéb" sportágakra szükséges lenne nagyobb figyelmet fordítani. Továbbiakban vizsgáljuk meg a felvételiző és felvett hallgatók adatait a család szociális jellege és a sportágak viszonylatában. (III. és IV. számú táblázat.) A III. és IV. számú adatcsoport elemzése ismét néhány érdekes következtetésre ad alkalmat. A felvételt nyert ipari jellegű családok gyemiekei megőrzik a felvételizők között elfoglalt arányukat, sőt valamennyit javítanak is rajta. Ez társadalmi szempontból kedvező. Nem ilyen optimális az arány a mezőgazdasági jellegű családból induló fiataloknál. Arányszámuk visszaesése nagymértékű és ez főleg az értelmiségi családból jelentkezett fiataloknál pozitív hatású. Ez a megállapítás akkor jelentős, ha főiskolánk funkcióját értékeljük, mert főleg mezőgazdasági jellegű településekre kívánjuk irányítani a végzett hallgatóinkat. A kihelyezésükkor ez a nehézség mint ellentmondás jelentkezik. 39