Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: A kulturális (szórakoztató) televízió didaktikai, nevelési funkciója

szerint évi 160 jó filmet (ennyi a bemutatott filmek száma egy évbenV az egész világon nem gyártanak! A színházi közvetítésre szánt előadások kiválasztása sem mindig sze­rencsés. Általában azonban elégedettek lehetnek a nézők a színházi köz­vetítésekkel. Évente 18—20 operát, koncertet közvetít a televízió. Az ízléstelen tánczenét segíti kiszorítani a televízió dzsessz műsora. A képzőművészeti műsorok nagymértékben fejlesztik a nézők arány­és formakészségét, szépérzékét, ízlését. Igen nagy szerepe van az ismeretnyújtásban a különböző felnőtt vetélkedő műsoroknak is, melyek egyben új formái a művelődésnek. Ezek a műsorok szinte milliókat vonnak be érdekszférájukba. Csupán utalni szeretnénk a ,,Zenélő órák", a „TV irodalmi klub", illetve a „TV olvasóterme" című műsorokra, melyek nagyszerű terjesztői a zenei, illetve az irodalmi kultúrának. Ugyanitt szólni kell az olyan vetélkedőkről is > melynek elmaradása miatt senki sem bosszankodott volna! Ilyen volt az egyik szombat esti lottót propagáló műsor, melyben a pincértanulók egy­mással versengve lakatták jól a nagy étvágyú színészeket, illetve a­KRESZ-vetélkedő, melyet a Velencei-tótól közvetítettek. Ez utóbbi műsorban hivatásos és nem hivatásos gépkocsivezetők mu­tatták be azt, hogy mennyire nem ismerik a közlekedés rendjének sza­bályait. Ezek a tapasztalatok is azt igazolják, hogy a televízió igen jelen­tős eszköze az ismeretnyújtásnak, a nevelésnek, a kulturális forradalom­nak, de ugyanakkor — épp ezért — óriási a felelőssége is, hisz nemcsak jó, de rossz irányban is hathat! Az iskolának feladatai közé soroltuk, hogy vegye figyelembe a tele­vízió hatását is, csoportosítsa azt a tudást, amelyet a gyerekek a tanórá­kon, az órán kívüli foglalkozások alkalmával, a könyvekből, a film, szín­ház és televíziós élményekből raktároztak el. Ilyen szempontból figye­lemmel kell az iskolának lennie a felnőtteknek szánt televíziós műsorokra is. A pedagógusoknak még inkább tudatosítani kell a gyerekekben, hogy a televízió nemcsak szórakoztat, de tanít is: fejleszti szellemi képességüket, kiszélesíti látókörüket, megismerteti őket a világgal, megtanítja az erköl­csös, helyes magatartást, viselkedést, a szép felismerését stb. A nevelőnek tudatosan kell kiválasztania azokat a műsorokat, melyeket alkalmasnak talál a fenti funkciók betöltésére és el kell érnie, hogy ezeket a műsoro­kat a tanulók meg is nézzék és a látottakat, hallottakat el is raktározzák. JEGYZETEK [1] Dezséry László: Az iskolarádió és az iskolatelevízió szerkesztési kérdéseiről kül­földi tapasztalatok alapján. [2] W. Schramm: The Impact of Educational Television University of Illinois Press Urbana, 1960. E. E. Maccoby: Mhy do children Watch television? Pub. Opin. Quaterly, 1954. 18. [3]Siegrief Mohrhof: A filmoktatás eszközei. Film az oktatásban. Budapest, 1963. 82. 3* 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom