Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

kvártélyház építése kapcsán. Fellner nagy protektora, Balogh Ferenc tatai jószágkormányzó erősen ütötte a vasat Fellnernek az egri püspöki uradalomban való meggyökereztetése érdekében, de azt sem titkolta, hogy ebbeli szándékát Gerl kibuktatásával szeretné elérni. Bár Eszter­házy Balogh rábeszélésétől függetlenül is nagyra értékelte Fellner ké­pességeit, mégis Balogh vágyai az 1763. év végéig nem valósulhattak meg, mert Eszterházynak nem volt joga a káptalannal kötött kivitelezési szerződést — legalább az első év letelte előtt — önkényesen és egyolda­lúan felbontani. Eszterházy 1763 október elejétől 16-ig Bécsben tartózkodott. [10] Ennek során a Gerl-féle líceumterveket bemutatta Mária Teréziának s az egyetemi rang állami elismertetését kérve, kijelentette az uralkodó előtt, hogy szándékában van a meglevő három kar mellé negyedik fakul­tásként az orvosi stúdiumot is megszervezni. írásban előterjesztett indo­kolása szerint Egert azért szeretné a Dunán inneni országrész felsőoktatá­sának központjává fejleszteni, mert jelenleg csupán a nyugat-magyar­országi tanulóifjúság képes nehézség nélkül a nagyszombati, bécsi vagy gráci egyetemet látogatni. [11] Bécsi tartózkodása során tárgyalt Gerl építésszel is. Ezúttal arra adott neki utasítást, hogy emelje magasabbra a második emeletet s erről készítsen egészen új rajzokat és tetőmodellt. [12] A második emelet és főtető felemelésére irányuló igény feltehetően abból a körülményből fakadt, hogy az egyetem telke a vele szemben dombon álló székesegyházhoz viszonyítva nyomasztó mélyedésben fe­küdt. Feltehető, hogy a térbeli monumentalitásra áhítozó Eszterházy szemében a Gerl által tervezett épület külsejében kissé alacsonynak tűnt. Gerl búcsúleveléből következtetve, kettejük viszonyában a törés az októberi bécsi tárgyalás során azért következett be, mert a magasabbra emelés mértékének kérdésében összekülönböztek s mert Gerl helytele­níteni merte a püspök kapkodó magatartását s az egyszer már jóváha­gyott, kivitelezés alatt álló tervrajzoknak menetközben, utólag végrehaj­tandó átdolgoztatását. De bekövetkezett egy másik törés is — most már elvi síkon — Eszterházy és a királynő, Eszterházy és Barkóczy prímás között, az egyetemek állami felügyeletének kérdésében. Barkóczyt ugyanis prímássá való kinevezése után félévvel, 1761 no­vemberében a királynő a Ttrautsohnéhoz hasonló feladattal bízta meg: megtette őt a magyarországi tanulmányi ügyek legfőbb patrónusává, pártfogójává. A hatáskörét szabályozó királynői rendelet 1762. január 7-én jelent meg. Eszerint nem a helytartótanács, hanem az ő felügyelete alá tartoznak az összes magyarországi egyetemek, akadémiák, gimnáziu­mok, tanulmányi bizottságok, könyvvizsgálatok. Jogában áll az iskolák­tól bármiféle tanulmányi, tantervi és vagyoni jelentést bekérni, felszólít­hatja őket reformjavaslatok kidolgozására. Ugyanakkor megbízást nyert a magyarországi tanulmányi reform tervezetének kidolgozására, a min­tául adott bécsi egyetemi reform szellemében. [13] Hazánkban nem volt példa arra, hogy az állam ilyen mértékben korlátozta volna az egyházfők hatáskörét a saját egyházmegyéjük területén működő tanintézetek irá­312-

Next

/
Oldalképek
Tartalom