Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

nyitása és felügyelete kérdésében. De szubjektív oka is volt annak, hogy Eszterházy azonnal robbanékonyan és keményen szembefordult a Barkóczy által képviselt állami beavatkozási kísérlettel. Eszterházynak Egerbe költözése után rögtön feltárultak azok a sebek. melyeket Barkóczy egri püspöksége idejében ejtett. Ha Esztergomban később azt állapították meg róla, hogy „egyházmegyéje papjaival szemben valóságos despotának mutatkozott", H4] akkor egri papjai fokozott mértékben állíthatták róla ugyanezt. Égerből való távozása után Eszterházy előtt azonnal felpanaszolták Barkóczynak velük szemben tanúsított keménységét, barokk főúri bővérűségét, hogy egyházmegyéjével nem törődött, hogy a püspöki uradolom jövedelmeit szórakozásokra, luxusnyaralók építésére pazarolta. Eszterházy 1763. július 25-én kelt levelében mindezt fejére is olvasta Barkóczynak: „Hercegséged 16 évig állt az egri egyházmegye élén, jól tudja tehát, mennyire elhanyagolt állapotban hagyta itt. Terjed az eretnekség. Szabolcs megyében, mely legnagyobb vármegye az egyházmegye kebelében, csak kilenc plébános található, ezek sem tudnak megélni. Bereg megyében három plébános van, Máramarosban egy sincs. Egy plébánosra 50—60 filia jut. A tanítók száma még kevesebb. Hercegséged idejében a püspökség és káptalan között számos összeütközés keletkezett s ezek még most is elintézetlenek." [15] A kettőjük közötti összeütközés, éppen az iskolai felügyelet kérdésében, még előbb és még élesebb formában akkor robbant ki, amikor 1762 közepén a tanügy legfőbb felügyelőjévé és reformátorává kinevezett Barkóczy prímás, élni akarván e jogával, a helytartótanács útján arra utasította Eszterházyt, tegyen neki jelentést, miként szervezte meg egyházmegyéjében a gimnáziumok, egyetemek tantervét. Eszterházy 1762. augusztus 12-én közölte a prímással, hogy ő semmiféle jelentést nem hajlandó hozzá beküldeni, mert saját egyházmegyéje területén majd ő fogja ellátni az egyetemek és gimnáziumok felügyeletét, ebbe senki másnak beleszólást nem enged. [16] De Eszterházy — hatáskörét féltve — szembefordult a királynő akaratával is. 1763. július 25-én ezeket írja a prímásnak: „Megkaptam Hercegséged levelét, őfelsége levelének másolatával, melyben arra utasítanak engem, hogy én is hozzam be Egerben a kanonokok között azon kórusszolgálatot és zsolozsmarendet, melyet Hercegséged Nagyszombatban rendszeresített. Sajnálattal közlöm, hogy az uralkodó akaratának és Hercegséged óhajának nem áll módomban eleget tenni. Az egyházmegye vezetésének átvétele óta olyan súlyos gondok szakadtak rám, hogy nem tudom a rendelkezést végrehajtani. Növeli elfoglaltságomat a Hercegséged által kezdeményezett püspöki iskola építése. Gondot okoz a tanulóifjúság elhelyezése. A többször is javítgatott Foglár-kollégium öszszedőlés előtt áll: nemrég majdnem rászakadt a matézis és bölcselet hallgatóira és tanáraira. A püspöki rezidencia helyreállítását egy évnél tovább halasztani nem lehet, mert összeomlása minden pillanatban várható. A székesegyház is nyomorúságos állapotban van. így a kórusszolgálatot nem áll módomban rendszeresíteni." [17] 313-