Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

vehesse át. Eszterházy 1762-től kezdve a püspöki iskolán a matézis tananyagát kibővíti a csillagászati stúdiumokkal: ezután nem egy, hanem két tanár adja elő a matézist, egyik a mechanikát, másik az asztronómiát. Gerl József 1762. október 1-én érkezett Egerbe, de nem jött üres kézzel: készen hozta magával az egyetem első tervvázlatát. [7] A káptalan még ezen a napon megbízta őt az egri Universitas végleges tervrajzainak kidolgozásával. Eszerint az épület telke azonos a mostani négyszögű fundussal. Utasították a bécsi építészt, hogy tervezzen, majd építsen a 12 paptanár és igazgató részére lakószobákat, inasaik részére lakó-, illetve fűtőfülkéket, egy közös vitatkozótermet, szálát, a teológia és bölcselet hallgatói részére osztályonkint elkülönített 2—2 előadótermet, scholát, a teológusok részére — a későbbi kápolna helyén — egy közös nagy tanulótermet, vagyis a szemináriumokban szokásos musaeumot, építsen csillagásztornyot, nyilvános könyvtárat, egy kisebb könyvtártermet, az alsó szintre ebédlőt, konyhát, mellékhelyiségeket, vendégszobákat. [8] A joghallgatók az október 1-i megbízásban még egyetlen helyiséget sem kaptak, hiszen ekkoráig még csak a két fakultásos püspöki iskola — teológia és bölcselet — hallgatói részére kívánták az Universitast felépíteni. Az épület az első elképzelések szerint még egyemeletesnek indult, az október 1-én előirányzott helyiségek száma 60 körül járt, ezek most is a földszintet és az első emeletet töltik ki. Nem említi a megbízás a kápolnát, mert annak helyére a teológusok musaeuma került volna. De nem rendelkezhettek a színházról sem, mert ezt meg a főlépcsőház fölött, a második emeleten alakították ki, később, amikor a második emelet tervezésére is sor került. Gerl október első felében még Egerben tartózkodott, amikor olyan váratlan esemény következett be, mely szükségessé tette az épülettervek azonnali módosítását, második emelettel való kibővítését. 1762 október első felében megroskadt, életveszélyessé vált a jogászok által használt Foglár-kollégium főtractusa. A tanítást a jogi karon több évre be kellBtt szüntetni, ami a köznemesség körében országos tiltakozást váltott ki. Eszterházy kikérte Gerl szakvéleményét a Foglár-épület tartóssága felől. Gerl azt állapította meg, hogy az elülső tractus, ahol a jogászok tantermei voltak elhelyezve, minden pillanatban összedőlhet, sürgősen le kell bontani. A jogi iskolát fenntartó káptalan tagjai közül többen helytelenítették azt is, hogy a Foglárban lakó világi tanárok családtagjai zavarhatják az előadásokat. A káptalani konzisztórium tehát 1762. október 13-án újból összeült és Gerl tervvázlatát módosítva, egyhangúlag úgy döntött, hogy a joghallgatók előadótermeit is az újonnan felállítandó Universitason kell felépítenie. [9] A váratlan kényszerűség tehát most már egyazon épületbe kapcsolta össze a két fakultásos püspöki iskolát és azt a jogi iskolát, melyet eddig csak a szervezet laza szálai fűztek az előbbihez. Miután a jog és matézis volt a legnépesebb tanszak, Gerl ezek tantermeinek elhelyezésére az október 13-i újabb utasítás értelmében a változatlanul hagyott földszint és első emelet fölé most már második emeletet is tervezett. A kétemeletes épületről készített rajzait 1763 március 308