Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Soós Imre: Az egri egyetem felállításának terve (1754—1777)

havának közepén mutatta be az építtetőnek. A káptalani konzisztórium 1763. március 14-i ülésében átvizsgálta és némileg módosítva elfogadta azokat. Gerl Józsefet megbízták a kivitelezéssel. Megérkezett Bécsből Gerl pallérja, Francz József s 1763 március havának közepén megkezdte az alapozást a kápolna alatt s ettől nyugati irányban, a főhomlokzaton át a könyvtárig terjedő nyugati fél telekrészen. De a keleti szakaszon, vagyis a kápolnától és a könyvtártól keletre eső toronyrészen az alapozás 1763 márciusában még nem indulhatott meg, mert a négyszögű fundusnak keleti fele csak két évvel később szabadult fel teljes mértékben, az itt levő házakat tulajdonosaik csak ekkorra bontották le, miután Eszterházyval előbb drágán megvásároltatták házaikat. A püspök és Gerl tehát kénytelen volt számolni azzal a ténnyel, hogy az építkezés egyelőre csak a főhomlokzaton, a kápolnát (akkori museaumot) és a könyvtárat is magában foglaló nyugati telekrészen indulhat meg. A Gerl-féle alaprajz, meg Fellner későbbi alaprajza is ebben a megosztásban mutatja be az építkezésnek hosszú évekre elkülönült két szakaszát (1—2. ábra). Gerl rövidesen megkapta a megbízást arra, hogy az egri kőfaragóknak adja ki az egész épület kőfaragó munkáit. Kidolgozta tehát a kiviteli rajzokat és a méretadatokat is tartalmazó szöveges leírásokat s ezek alapján 1763. április 4-én Androvics kanonok, az iskola igazgatója és az építkezés gondnoka Hagen József és Müller János kőfaragókkal megkötötte az övpárkányfedőlapok, lábazatkövek, erkélytartó gyámkövek, ajtó- és ablakkeretek elkészítésére vonatkozó szerződést. Az eredeti szerződéspéldány Androvics számadásai között ma is megtalálható, de megtalálhatók a kőfaragók nyugtái is, melyek többek közt azt igazolják, hogy 1763 nyarán Gerl méretei szerint kezdték meg a lábazatkövek, övpárkányfedőlapok előállítását. Ismeretes, hogy a földszintet és első emeletet elválasztó és az egész épületen megszakítás nélkül átfutó övpárkány pontosan jelzi az épület külső-belső kerületét. A Gerl által megadott kerületet a mai kerülettel összehasonlítva — és természetesen hüvelyknyi pontossággal figyelembe véve a sarkok legömbölyítését, aí oldalrizalitok, sarokrizalitok, főlépcsőház és erkélyek kiugrását —, az tűnik ki, hogy a Gerl által tervezett és 1763 márciusában építeni kezdett Universitas külső-belső kerülete pontosan egyezik a mai épület külsőbelső kerületével. A kerületnek ezen teljes egyezése viszont azt mutatja, hogy az épület alaprajza Gerl Józseftől származik. A Gerl-féle ajtó- és ablaknyílások száma és elhelyezkedése is teljesen azonos a maival. Az ablakkereteknek, homlokzatdíszeknek 1763-ban előírt alakjából arra kell következtetnünk, hogy Gerlnél a főhomlokzat ornamentikája még azonos lett volna a két oldalhomlokzat ornamentikájával s hogy ezt a két oldalhomlokzatot az utód is a Gerl által tervezett alakjában építette fel. Miközben 1763 tavaszától év vévéig Francz pallér keze alatt állandóan 30 kőműves és 80 napszámos foglalkozott az egyetem alapozásával, ezalatt Fellner Jakab is kapott Eszterházytól megbízásokat a püspöki uradalom kisebb gazdasági épületeinek tervezésére. Vele dolgoztatta ki a püspöki rezidencia udvari homlokzatát s a főispáni hatósága alá tartozó Heves vármegyéhez is Fellnert hozta be építésznek a gyöngyösi 309-