Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

mert a munkaszervezéssel kapcsolatos kérdéseket ugyancsak a szövetkezetek tagsága döntötte el. A beszervezett parasztság zöme új szövetkezeteket hozott létre. A régebbi szövetkezetek tagsága nem mindig nézte jó szemmel az újonnan belépőket. Ügy tekintettek rájuk, mint akik kényszerből léptek a szövetkezeti útra és beültek a kész gazdaságba, amit az úttörők szorgalma már megteremtett. Nem értettek egyet azzal, hogy az újonnan belépő tagok a bevitt állatok és termény után térítést kapnak. [7] Előfordult, hogy a régi tagság nem akart azonos jogokat juttatni az új belépőknek. Sok súrlódásra adott okot a szegény- és középparasztok közötti különbség is. A szegényparasztok igazságtalannak tartották a földjáradék fizetését, a birtokos parasztok pedig keveselték a járadék összegét. Ezek a problémák a szövetkezetek átszervezésével szükségszerűen vetődtek felszínre. Egy ilyen nagy jelentőségű társadalmi mozgásnál előtérbe kerülnek azok a kérdések, amelyek burkoltan eddig is ott éltek a társadalom tagjai között. Helyes politikai felvilágosító munka következtében ezek a nyugtalanító problémák csakhamar megszűntek. 1959 tavaszán az átszervezés nyomán 95 új szövetkezet jött létre, a szövetkezetek száma pedig 196-ra emelkedett, melyekben 32 948 tag 191 558 katasztrális hold földön gazdálkodott. [8] Az átszervezés eredményeként a megye összes területének 74%-a, szántóterületének pedig 61%-a a szocialista szektor birtokába került. A hevesi járás valamennyi községe termelőszövetkezeti község lett, s a megye 120 községe, ill. városa közül mindössze 27-ben nem jött ekkor még létre szövetkezet. [9] Jelentős eredményeket értek el a füzesabonyi és gyöngyösi járásban, Egerben és az egri járásban viszont még alig indult meg a szervezés. A tavasszal kibontakozott szövetkezeti fejlődés támogatásához jelentős segítséget nyújtott az állam is. Mezőgazdasági és pénzügyi szakembereket küldtek a szövetkezetekbe, nagyarányú hiteleket folyósítottak vetőmagvak és gazdasági felszerelések beszerzésére, gazdasági épületek építésére. 1959-ben a szövetkezetek 65 millió forint hosszúlejáratú hitelben részesültek. A szövetkezeti földterület ilyen gyors és nagyarányú felfutása azt bizonyította, hogy a párt és a kormány helyesen választotta meg az időt a szervezés megindítására. Ezen sikerek alapján állapította meg az MSZMP Központi Bizottság 1959 októberi ülése: „érettnek tartja a helyzetet arra, hogy a tapasztalatok felhasználásával az új gazdasági évben is jelentős lépést tegyünk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében mind a szervezés, mind a megszilárdítás terén". [10] Hasonló értelemben foglalt állást december elején az MSZMP VII. kongreszszusa is. Az 1959-ben elért sikerek és tapasztalatok alapján folytatódott tovább 1960 elején a szövetkezeti mozgalom szervezése és a szocialista mezőgazdaság megteremtése. A szervező munka eredményeként 1960 tavaszára a megye területének 98%-a a szocialista nagyüzemi gazdaságokhoz tartozott. [11] A fennmaradó két százalék jelentős részét a nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak egy holdnál kisebb területű gazdaságai 289