Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Nagy József: A szocialista mezőgazdaság megteremtése Heves megyében

alkották. Ez azt jelentette, hogy a megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az átszervezés érdekes tünete volt, hogy más megyéktől eltérően Heves megyében nem jöttek létre alacsonyabb típusú társulások, hanem azonnal termelőszövetkezeteket alakítottak. A szocialista mezőgazdaság megteremtésével megszűnt a mezőgazdasági lakosság társadalmi rétegződése. Eltűntek azok a gazdasági tényezők, amelyek eddig megosztották a parasztságot. Az átszervezés időszakában dönteni kellett a kulákság helyzetéről is. Az anyagilag már meggyengült gazdag parasztság nem jelentett komoly tényezőt a falvak életében. A párt a falvak dolgozóira bízta a döntést, hogy egyénenként megvizsgálva határozzák el, kiket vesznek fel a gazdag parasztok közül a szövetkezetekbe. A szövetkezeti tagok döntése alapján a zsírosparasztok többsége szövetkezeti tag lett és igyekezett beilleszkedni a közösség életébe. Az átszervezés során komolyan vették a szervezőbizottságok a szövetkezeti demokrácia kérdését. A szövetkezeti tagság maga döntötte el, hogy ki kerüljön a szövetkezetek élére. Ök választották meg a tisztségviselőket, s ha nem feleltek meg a bizalomnak, ők váltották le. Azokban a szövetkezetekben, ahol a tagság magáénak érzi a gazdaságot, ez az elv valóban érvényesül. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy sok szövetkezet gyakorlatában a szövetkezeti demokrácia nem jut kellően érvényre, mert a tagok úgy érzik, hogy dolgozói, nem pedig gazdái a szövetkezeteknek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a termelőszövetkezetek területi és mozgalmi adatai a következőképpen alakultak: [12] Szövet- összes , , ., , , Időpont kezetek közös Tago

k Csaladol szárma ter. kh. szama szama 1960. XII. 31. 213 310 964 56 637 52 116 1961. XII. 31. 200 336 598 61 205 56 663 1962. XII. 31. 167 341 627 60 819 56 298 1963. XII. 31. 152 351 363 59 577 55 211 1964. XII. 31. 138 343 385 59 014 Amint a számbeli adatokból kitűnik, az átszervezéstől 1964 végéig a szövetkezetek száma 75-tel csökkent. Ez a csökkenés azonban csupán azt jelenti, hogy 1959—60-ban egy községen belül is több szövetkezet jött létre, amelyek egy-két év múlva egyesültek egymással. Ma a városok és nagyobb községek kivételével legtöbb községben egy szövetkezet fogja össze a mezőgazdasági lakosságot. Ugyanakkor elgondolkoztató a szövetkezeti taglétszám alakulása. A szövetkezeti tagok száma 1961 végén érte el a maximumot, az utána következő 3 év alatt 2 ezer fővel csökkent. Feltételezhetően a tagságnak az a része ment iparba vagy más területre dolgozni, amely még erejének teljében volt. A gépesítés némileg pótolja az emberi munkaerőben bekövetkezett veszteséget, komolyabb problémát jelent azonban az, hogy a meglevő 290