Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: A kulturális (szórakoztató) televízió didaktikai, nevelési funkciója

Elsősorban a zenét kedvelő, zeneileg képzettebb gyerekeknek sugá­rozzák a „Zenekedvelő gyerekek klubja" c. műsort, melynek az elnevezése nem a legszerencsésebb, hisz a klubszerűség, kötetlenség helyett nagyon gondos tervezéssel találkozhatunk. Minden szituáció, minden lehetőség alaposan átgondolt. Mindez ugyan magyarázható az óriási felelősséggel és a gyermekszereplőkkel, kik kellő előkészítés nélkül alaposan megtré­fálhatnák a szerkesztőket. E műsor jelentőségét főleg abban látjuk, hogy felébreszti a kedvet a zenetanulás iránt azokban is, akik még maguk nem próbálták meg a zenélés gyönyörét. A kis nézők láthatják és hallhat­ják, hogy a hozzájuk hasonló korú gyerekek milyen szépen hegedülnek, zongoráznak, énekelnek. — Egy legutóbbi műsorban a világjárt Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa szerepelt például. — A képernyőn látott példák arra serkentik a televízió előtt ülő gyerekeket, hogy ők is kössenek barátságot a muzsikával. Ebben a műsorban a zeneszámok, a kis interjúk mellett nem hiányzik a rejtvény sem. Varga Károly, a műsor vezetője alkalomról alkalomra ismerteti azokat a kérdéseket, melyekre megadott határidőre kell választ adni a fiatal nézőknek. A beérkezett levelek, a helyes válaszok nagy száma arra enged következtetni, hogy nagyon sok gyerek nézi ezt a műsort és igen tájékozottak. Megemlítendő a műsorral kapcsolatban az is, hogy a televízió vándorzászlót alapított, melyet az a város vagy község nyer meg, ahonnét több helyes válasz érkezik be. Ezzel az esztétikai nevelés mellett a kollektivitásra való ne­velést is szolgálja a televízió, míg Ádám Jenő említett műsora esetében az esztétikai nevelés a hazafiságra való neveléssel fonódott össze. Az angol BBC televíziónak van egy ,,Mozgás és zene" c. műsora, mely viszont a testi nevelést kapcsolja össze az esztétikai neveléssel. A művészi torná­tól a jazz-balettig igen sok szín jelentkezik ebben a műsorban. Sporto­lásra, a mozgáskultúra fejlesztésére serkent, a tevékenységet a muzsiká­val kapcsolja össze. Példa lehet az esztétikai és a testi nevelés összekapcsolására a külön­böző művészi torna bemutatók közvetítése is. A fenti példák egyben azt is mutatják, hogy a különböző nevelési területek éppúgy összekapcsolód­nak a televízió műsoraiban, mint az iskola nevelési tevékenységében. A televízió tánciskolája is hozzájárul az ízlés-fejlesztéshez. Farkas Jenő táncpedagógus igen jó érzékkel, ízléssel és nagyon kulturáltan tanít. A fiatal nézők városon és falun egyaránt láthatják, hogy hogyan lehet a modern táncokat is ízlésesen táncolni. A fiatal nézők mellett természete­sen ott ülnek az idősebbek is, kik sokhelyütt éppen a tv hatására változ­tatják meg véleményüket a modern táncokról, a táncparkett illemszabá­lyairól. A balett, a táncművészet rendkívül jól hat a képernyőn. Ismeretes, hogy a táncművészet sajátos formanyelve nemzetközi. Ez is egyik deter­mináló ja a képernyőn való gyakori szerepeltetésének. Nem hagyható azonban az a tény sem figyelem nélkül, hogy a művészi tánc olyan eszté­tikai élményt nyújt, melyre egyetlen más művészet sem alkalmas. Éppen ezért örülünk a televízió balettműsorainak, bár ismeretes, hogy nagyon sok tv-néző kikapcsolja a készüléket, ha balett következik a 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom