Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Molnár József: A haladó pedagógusok üldözése a fehérterror idején He-ves megyében

mozgalmak keletkezése óta tanúsított magatartásuk miatt olyan polgári az elemi iskolai (állami és nem állami) tanárok, illetve tanítók ellen indít­tatott bűnvádi eljárás, akik nem tényleges állományú tisztek vagy tiszt­jelöltek a bűnvádi eljárás elrendelését azonnal, annakidején pedig az eljárás eredményét is, az illető ellen fennforgó gyanúokok rövid ismer­tetése, az illető volt katonai rendfokozatának, csapattestének, szolgálati beosztásának feltüntetése mellett — a magyar hadügyminiszter úrnak — 17740. ein. 31. c/919. sz. rendeletére való hivatkozással hozza tudo­mására. Felhívom egyúttal a Címet, hogy a már eddig folyamatba vett ha­sonló eljárásoknál esetenként külön-külön állapítsa meg, vajon az illető gyanúsított, terhelt, vádlott nem volt-e nem tényleges állományú tiszt (tisztjelölt) s az ilyenekre nézve a kívánt adatokat sürgősen közölje. A súlyosabb eseteket nyilvánosan kell kihirdetni." [13] Ez a VKM körrendelet és a hadügyminiszter átirata azt bizonyítja, hogy nemcsak a Kultuszminisztérium, hanem a Hadügyminisztérium is figyelemmel kísérte és nyilvántartotta — az utóbbi ugyancsak a katonai szolgálatot teljesített pedagógusokat —, akik a Tanácsköztársaság idején kiállottak a proletárdiktatúra mellett. Az első világháború idején Heves megyében a pedagógusok több mint felét behívták katonai szolgálatra. Az iskolák nagy részét katonai célokra vették igénybe. A Heves megyei pedagógusok közül többen részt vettek az 1918-as forradalmi mozgal­makban, majd pedig a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgáltak. Ezeknek a nevét és a proletárdiktatúra alatti magatartását kívánta megismerni a Hadügyminisztérium. A VKM e körrendelete és a Heves megyei tanfelügyelőség jelentése alapján fokozta le a Hadügyminisztérium Joó Görgy hatvani tanítót, volt tartalékos főhadnagyot, aki kommunista helytállásával és a dachaui halálláborban élete feláldozásával példát mutatott az igaz ügyért való harcban minden Heves megyei pedagógus számára. Joó György életének minden fontos mozzanatát ismerjük, mert ma is él veje — Joó Mária férje —, Hangai Kálmán egri általános iskolai tanár, aki élőszóval mon­dotta el apósa hősi életét. Joó György 1881-ben született Gyöngyösön. Egyszerű, sokgyermekes iparos családból származott. György a kilencedik, s egyben az utolsó családtag volt. Elemi iskoláit Gyöngyösön végezte. Jó képességű, tehet­séges tanuló volt. A középiskola négy alsó osztálya elvégzése után be­iratkozott az egri tanítóképzőbe.. Nagy szorgalommal, minden szabad idejét az olvasásnak és a tanulásnak szentelve készült leendő néptanítói pályájára. Tanítói oklevelét 1906-ban nyerte el. Több helyen működött mint óradíjas, helyettes tanító. Pályájának főbb állomáshelyei: Erdő­telek, Gyöngyös, Rimaszombat és a Zólyom megyei Sebesér. Minden törekvése odairányult, hogy megyéjébe, Hevesbe kerülhessen vissza. Ki­tartó fáradozását 1909-ben siker koronázta, mert állami tanítóként Hat­vanba helyezték. Hivatalos munkája elvégzése után minden szabad ide­jében természettudományi, történelmi és társadalomtudományi műveket olvasgatott. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom