Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Lőkös István; Kazinczy 1813-as Dayka-kiadásának korabeli fogadtatása 225 Dr. Nagy Sándor: Egy fejezet a századforduló prózájából (Gárdonyi Géza novellái)

A magyar novella századvégi alakulása jelzi a kísérletezéseket, az írói egyéniség kiteljesítésének módjait. A kísérletezés a századforduló után már a Nyugat novellistáinál folytatódik. Bródy Sándor tematikai és stílusbeli újítása a novella drámaiságára, az egyéniség szecessziós színpompájára, ennek túltengésére, a dekadenciára is példát adott, Amb­rus Zoltán eleganciája, lélektani hitelessége volt ösztönző később is. 1'hury Zoltán nehéz levegőjű, súlyosabb problémákat görgető novellái már idegenebbeknek látszottak. A kései Lövik Károlyt a nyugatosok is tisztelhették, hiszen utolsó novellái a mélabús álomvilággal, hervadó szerelmekkel, a kisemberek tragédiáját nosztalgikusán feloldó, jól kom­ponált, sokszor első személyű előadással megírt történetekkel már egé­szen modern jelenséget mutattak. Tömörkény István etnografikus, szociologikus törekvései a nyugato­sok közül Móricz Zsigmondnál találnak visszhangra, Gárdonyi Géza sajátos novellisztikájából — lírai elemzéseiből és objektív leírásainak szimbolikus áttételeiből — Móricz Zsigmond is az anekdota megszeli­dítcsét tartja fontosnak. Az átvételek nem állapíthatók meg ugyan minden esetben, legfel­jebb egy-egy motívum mutat rokonságot. Az bizonyos, hogy már a szá­zadvég nem egy novellistája hoz olyan elemeket, amelyek a Nyugat első nemzedékének prózaíróinál teljesednek ki. A rokonság a századvég dezillúziója és az utóbbiak dekadenciája között kitapintható. Szomory Dezső első kötetei (Elbukottak, 1892; Mesekönyv, 1896) szinte gyűjtőhelyei az átalakulást bemutató motívumoknak. Egyik helyen a realizmus követője (Lázár), másik helyen a naturalizmus felé mutat (Sodorna vége), megint másutt pedig már fantasztikumot, pszichológiai elemeket vonultat fel (Levél a halálból). Az isteni kert (1910) dekoratív, szecessziós villódzásának és szimbolizmusának mélyén szintén a kor dezillúziója bujkál. Stíluselemeinek előzménye Bródynál és a szubjektív líraiságot meghonosító századvégi íróknál (Gárdonyi, Petelei) keresendő. Legtöbb novellája (Az isteni kert, Az egyszerű történet stb.) az illúzió és kiábrándulás, valóság és ábrándvilág variációja. Ennek lesz kitelje­sítése — akár Szini Gyulánál — az egzotikum, a festőiség, zeneiség, egy intellektuálisabb esztéticizmus végletes diadalra juttatása. Vagy elegendő áttekinteni végső tanulságáért Elek Artúr novelláit, amelyek a századvégi kezdeményeket, a pszichologizmust, az igényesebb szubjektivizmust folytatják. Csupa sejtelmek, muzsikáló zeneiség, amely valamiféle nosztalgikus tudatalattit rejt magában. (A platánsor, A hóba­író ember stb.). Álmok, ragyogó, ezüstösen csillogó emlékképek, finom stílus-elegancia tanúskodik az írói törekvésekről. (A Vénusz-csillag). Máskor a mese és valóság keveredik nála (Lala néném), amely helyen­ként a népköltészet szimbolikáját is hordozza (A táltos). A gyermekkor emlékképei lágy muzsikaként szólnak, mesés kék ragyogással csillagként sziporkáznak, miként egy igazi Estrella Azul (Az égszínkék csillag). Szomory és Elek Artúr, továbbá Szini Gyula mellett ezeken az uta­kon jár Cholnoky Viktor is, vagy Csáth Géza, akinek novellái talán már több reális elemet tartalmaznak. Az Apa és fia, a Gyilkosság„•• az Anya­244

Next

/
Oldalképek
Tartalom