Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Nagy Andor: A kulturális (szórakoztató) televízió didaktikai, nevelési funkciója

Gyakran látunk a televízióban olyan ismeretterjesztő előadásokat, melyeket filmbetétek szemléltetnek. A film tehát egyrészt önálló műsort alkothat a televízióban, másrészt segíti az előadások szemléletességének fokozását. Tapasztalataink igazolják, hogy a képernyőn hosszabb időn át egy pozícióból fényképezett előadó rendkívül rossz hatással van a fiatal nézőkre. Legtöbben unatkoznak, mást csinálnak ilyen esetben. Természetesen az előadók között is akad olyan, kinek az előadásmódja is rendkívül lebilincselő. Ezek közé tartozik a már említett Öveges József, a maga rendkívül színes eredetiségével, a kedves közvetlenségű Forrai Miklós, a szuggesztív erejű Radnai Béla és nem utolsósorban a szellemes Benedek István is. Színészeink között is számos olyan van, ki beszédkultúrájával, személyes vonzóerejével igen jó tolmácsolója az ismeretterjesztő szövegeknek. Gondolunk itt Szakács Miklósra, Kaló Flóriánra, Benkő Gyulára, Pándy Lajosra. Szerencsére ma már egyre kevesebb a tv-szerűtlen, szemléltetés-nélküli előadás. Általános a filmmel, diával, fotóval, rajzzal, kísérlettel és egyéb szemléltető eszközzel való illusztrálás. Találkozhattunk pl. olyan ismeretterjesztő műsorral is, hol az előadót nem is láttuk, csak a hangját hallottuk. Ilyen volt a ,,Shakespeare ifjúsága" c. műsor, melyben állóképek váltakoztak mozgóképekkel, reális képek szimbolikusokkal. Ismét más jellegű ismeretterjesztő műsor az „Üttöröhíradó", melyre az összetettség, sokrétűség jellemző, az ,,Országjáró úttörők", mely a honismeret terjesztését szolgálja, tájak, természeti, történelmi, műtörténeti, népművészeti stb. ismeretek nyújtásával. Nagyon ügyesnek, pedagógiai szempontból rendkívül hasznosnak tartjuk a szovjet televíziótól átvett „Mindent tudni akarok" c. sorozatot, mely gazdag illusztrációval, ötletesen tálalva az ismereteket, bővíti a fiatalok látókörét. A gyerekek szinte észre sem veszik, hogy egy-egy műsorból mennyi mindent tanultak! A televízió célkitűzései között is — az iskolához hasonlóan — az ismeretnyújtás mellett ott szerepel a nevelés is. A tv-nek megvan a lehetősége is e cél megvalósítására. ,,A nevelés a változtatás leghatékonyabb eszköze. A televízió a nevelést abban segíti, hogy ezt a változást a gyermekben, különösen abba az irányba terelje, ahol a társadalmi fejlődés perspektíváit, s az ehhez a társadalmi fejlődéshez szükséges új embertípust látja". [8] A természettudományos és politikai ismeretekkel alakítja a nézők világnézetét: egészségügyi, sport. . . jellegű műsorokkal segíti az egészséges életmód kialakítását, a testi nevelést, főleg az ifjúsági filmek és tv-játékok témáinak helyes megválasztásával és a témában rejlő nevelési lehetőségek maximális kihasználásával formálja a közösségi szellemet, az igaz hazafiság érzését, a humanitást, és alakít ki pozitív jellemvonásokat, megszeretteti a munkást és a munkát és nem utolsósorban az esztétikai jellegű műsorokkal elősegíti az egészséges és alkotó közízlés kifejlődését. Világnézeti nevelést szolgálják tehát elsősorban a természettudományos ismeretterjesztő műsorok. Az iskolában nyert tudományos világ23