Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben
a) Éjszakánként dühösen felüvöltött a szél az ablak alatt (M. G.) — Uo Ho iia>i aa okhom cepAH'ro aaBbmaJi ne-rep. A „Pobedában" vasárnaponként tudományos konferenciák folytak — IIo BocKpeceHbHM b „Iloőe^e" BPOXOAH.IH HayiHhie KOH(|jepeHIIHH (IlaBJI.) b) Köztudomású, hogy öt évenként tűzvész pusztítja kormányzósági székhelyeinket (Turg.) — HaBecmo, MTO Jianm ryőepHCKHe ropoaa ropar ••lepea Kauuwe nuTb jer. Ninához félóránként jönnek jelentésükkel hol Tyihon, hol Pjotr, hol Kuzjma (Sisk.) — LIepe3 naMjme nojmaca K HaHe UO^XOJIHT TO THXOH, TO Ilerp, TO KyabMa c AOMaAOM. Ha az időbeli disztributiv viszonyt kifejező perc, óra, nap, hét, hónap és év főneveknek nincs számnévi jelzője, akkor a magyar distributivusi, illetve distributiv-temporalisi alaknak az oroszban eíKe- előtagú összetett határozószó felel meg. Vö. percenként, óránként, naponta vagy naponként, hetente vagy hetenként, havonta vagy havonként, évente vagy évenként EJKEMHHVTHO, EACEMACHO, E^KE^HeBHO, e;Kene,a;eJibiio, EACEMECHHHO, EACEROAHO. Ha pedig a főnév jelzője a minden — Kaaí^trft szó, akkor a magyar a disztributiv viszonyt az időpont meghatározására szolgáló eszközökkel fejezi ki (0 ragos alak, -n, -on, -en, -ön; -ban, -ben), míg az orosz az egyidejűséget többnyire puszta acc.-szal, az utóidejűséget ilyenkor is a nepea -f- acc.-szal. Vö.: mindennap, minden percben, minden félórában, minden második nap, minden két évben — KAJKAHÖ jieHH, KANUYIO MHHVTV, KAJK^UE nojrnaca, 'iepe:j ;ieHb, Mepea Kaamwe jBa ro;i,a. 8. Az időpont és időtartam hozzávetőleges meghatározása Az időpontnak és időszakasznak, valamint a cselekvés időtartamának hozzávetőleges meghatározására a határozószókon kívül (körülbelül, megközelítően, hozzávetőlegesen, úgy — npHÓJiH3HTejibHO, ripnMepno, Tan) mindkét nyelvben grammatikai eszközök is szolgálnak. Ilyenek a magyarban a felé, táján, körül névutók és ,,a ma már némileg raggá válóban levő" [10] tájt, tájban szavak, az oroszban pedig az OKOJIO -f- gen., c acc., K -f- dat., jo gen. szerkezetek, valamint a fordított szórend (a számnévi jelzőnek a jelzett főnév mögé helyezése). Azt az időpontot (időszakaszt), amellyel egy időben megy végbe a cselekvés, hozzávetőlegesen a magyarban a táján, körül, tájt, tájban névutókkal, az oroszban pedig az OKOJIO -f- gen. szerkezettel vagy a fordított szórenddel határozhatjuk meg. Pl.: Reggel négy óra tájban (körül) visszatértemi a korvettre (M.-Mak.) — OKOJIO Merapex MacoB a BepHyjicn Ha KopBeT. — Tíz óra tájban itthon leszek — OKOJIO ^ecara liacoB ( LIacoB B ^eca rrb) öy^y AOMa. A cselekvés időtartamának hozzávetőleges meghatározására a magyarnak nincs grammatikai eszköze. Az orosz ezt az időviszonyt a c -(- acc., illetve OKOJIO -F-gen.-szal fejezi ki. Pl.: Körülbelül egy órát vártam a barátomra — ÍI no^oJK^a,! TOBapuma c >iac — 51 no^ox^aji TOBapnma OKOJIO Maca. Időtartam jelentésben tehát az OKOJIO -(- gen. és a c-f acc. szinonim szerkezetek. Míg azonban a c -f- acc. kizárólag az időtartam hozzávetőleges 214
