Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

ténferegtem (Szerebr.) — H Topnaa B CTO.IOHOH C yrpa O HOMH. Hajnali pirkadattól ebédig is, déltől késő estig megállás nélkül énekel (Kril.) — ... c y-rpeiiHeft yapn H /J,O o6e.ua, c oóejta ;to HOHH óey VMOJIKV noeT. — A teától a reggeliig mindenki azt csinált, amit akart — OT naa ;i,o yairrpaKa KaJKAuft AEAAÍT, HTO XO'RE^ (Turg.) Szerdától péntekig nem dolgozott — OT CPE^H jio IIHTHHUH OH HE paőoTaji. Ennek az időviszonynak jelölésében a megfelelés csak annyiban nem teljes, hogy a magyar a kezdőpont jelölésében következetesen az ablativusi (~tól, -tői) ragos alakot használja, míg az orosz a főnév jelentésétől függően hol az ablativusnak megfelelő OT elöljárót, hol pedig a delativusi c-t. b) Formailag az időbeli végpont meghatározásai közé tartozónak látszik, tartalmilag azonban csak az egyidejűség esetei közé sorolható további két időviszony. Az egyik annak az időpontnak (dátumnak, határidőnek) megjelölése, amelyre kitűzik, elhalasztják, átteszik, tervezik a cselekvést; (mikorra?); a másik pedig annak az időtartamnak meghatározása, amelyre kiterjed a cselekvés eredménye (mennyi időre?). Mindkét időviszonyt egyformán a sublativusi alakkal fejezi ki mind a két nyelv (-ra, -re — Ha-}- acc.). PL: a) Az elutazást reggelre tűzték ki — Oi-hes/t óun HaoHanen HA yTpo. A választást a következő napra halasztották — Bnőopu OTJIOJKH.HI Ha c.ie,nyioiii,HH AeHb. — A professzor szerdára tette át az előadást — 3Ipo(|)eccop nepeHee JIGKHHÍO HA cpe/iy. -— b) Péter három napra barátjához utazott vendégségbe — üerp yexa,I K TOBapmuy Ha Tpa AHH B FOCTH, — Az igazgató két hóiiapra kiküldetésbe ment — peinop yexaji B KOManAHpoBKy Ha ^Ba Meean,a.* 7. Ismétlődő cselekvésszakaszok idejének meghatározása Az ismétlődő cselekvésszakaszok és az idejük meghatározására szolgáló időszakasz között kétféle viszony lehetséges: a) az ismétlődő cselekvés egy-egy szakasza az időszakasz folyamán megy végbe (egyidejűség), b) a cselekvés egy-egy ismétlődő szakasza az időpont (időszakasz) után megy végbe (ismétlődő utóidejűség). A magyar nyelv kifejezésében nem tesz különbséget e kétféle időviszony között. Mindkettő kifejezésére az -nként ragos (distributivusi) és a -nta, -nte ragos (distributiv-temporalisi) alakot használja. Az oroszban viszont az egyidejűség kifejezésére a no -{- dat., az utóidejűség kifejezésére pedig a Tiepe3 -f- acc. szolgál. Ez utóbbi megfelel a nepea előljáró egyszeri idő viszony jelentésének (nepeo noanaca — egy fél óra múlva, nepe3 KaaíHue nojinaca „minden fél óra múlva" — félóránként). PL: * Az orosz na -f- acc. szerkezetnek tehát 4 jelentése van: 1. néhány (többnyire jelzős) főnévvel jelölheti a cselekvés végbemenésének idejét (1. 208. 1.), 2. jelölheti azt az időpontot, amelyre ki van tűzve, el van halasztva a cselekvés. 3. jelölheti azt az időszakaszt, amelyre kiterjed a cselekvés eredménye, és 4. azt az időmennyiséget, amennyivel előbb vagy utóbb (később) megy végbe a cselekvés (1. 217. és 219. 1.) 233