Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

a főiskolai jegyzetben is [14] (286:60, de ebben a 60-ban benne van a jelzőkkel foglalkozó 23 lap is). Márpedig a hangos beszéd képességeinek kialakításához éppen a kifejezendő viszony és a kifejezésére szolgáló nyelvi eszköz közötti kapcsolat megteremtése és automatizálása szükséges. Amennyire fontos a hallás utáni megértéshez egy-egy kifejezőeszköz jelentéskörének ismerete, legalább oly fontos a hangos beszédnél a viszony jelentés-árnyalatok és kifejezőeszközeik közötti kapcsolat. Sőt: receptív beszédtevékenység közben nagy segítségünkre van a szituáció és a szövegösszefüggés. Mindkettő segít kitalálni az elhangzott vagy olvasott formának a gondolatba beillő jelentését. Ezzel szemben aktív beszédtevékenység közben a gondolat öltözik nyelvi burokba. Itt a gondolatelem, a viszonyjelentés-árnyalat megfelelő kifejezési formáját, a kifejezőeszközt kell megállapítani. Tehát mindaddig, amíg a viszony jelentés és kifejezőeszközének kapcsolata nem automatizálódik, ezen az oldalon van szükség bővebb, mélyebb, határozottabb és szilárdabb ismeretekre. Ezek az elgondolások vezettek arra, hogy megkíséreljem a viszonyjelentések egy csoportjában, az időviszonyok területén magyar anyanyelvűek számára végezni el az orosz és magyar kifejezőeszközök rendszerezését. Munkámban gyakorlati, illetőleg módszertani célok vezetnek. Ennek megfelelően az anyagot — a teljesség igénye nélkül — az időviszonyok típusai szerint csoportosítom, és azt vizsgálom, hogy ugyanazt a gondolati elemet (a tudatban tükröződő időbeli viszonyt) milyen eszközökkel fejezi ki az orosz és a magyar nyelv. S így munkám egybevetés jellegű is. Időbeli viszony lehetséges 1. a beszéd mozzanata és a szóban forgó cselekvés, állapot, lét, történés, tulajdonság megjelenése stb. (a továbbiakban: cselekvés) között, 2. két cselekvés között, 3. a szóban forgó cselekvés és egy meghatározott időpont, időszakasz vagy valamely időben lefolyó jelenség között (pl. kapitalizmus, szocializmus; valamely személy, akinek életében megy végbe a cselekvés). Az időbeli viszonyok első csoportját az igék időalakjaival fejezik ki a nyelvek (jelen, múlt, jövő). A második csoportba az egy-, elő- és utóidejűség viszonyjelentései tartoznak: kifejezőeszközeik az igék idő-, esetleg aspektusalakjai. Az időbeli viszonyok harmadik csoportjának kifejezésére a következő eszközök szolgálnak: az orosz nyelvben a magyar nyelvben 1. határozószó reireph, yaBTpa most, holnap 2. hátározói igenév Bclub c iiocrejiH, A. pacKpu.i okho (Typr.) a paraszt. 3. főnév ragtalan alakja Egész nap dolgozott. Rám gondol, szántván, (Illyés) 3. főnév puszta esete Oh paöoxajt ne.iuft ;ienf>.