Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - 185 Kocsis Károly: Időbeli viszonyok kifejezése az orosz és a magyar igei szó-szerkezetekben

4. főnév előljárós függő esete 4. főnév ragos, ill. névutós alakja Be-iepoM B 6 Macon nocemy reön. Este hatkor meglátogatlak. C BECNIJ ÍI IKHHY 3;tecb. Tavasz óta itt élek. 5. állandósult frazeológiai kifejezések or aapn AO yapH látástól vakulásig 6. időhatározói mellékmondat JIHIU TOJIBKO H c KPYTHX BHCOT .. . ekképp szólott, miután cnycTMCH, cneacecTb ropHLix iío,t, hörpinte (A. J.) noBeHJia MHe nancrpeMy (JlepM.j A felsorolt kifejezőeszközök közül az 1., 2., 5. és 6-kal itt most nem foglalkozom. Az 1. és 5-kel azért nem, mert lexikai jelentésük fejezi ki az időbeli viszonyt. Ami a határozói igeneveket illeti, a magyar -va, -ve képzős határozói igenév csak igen ritkán használatos időviszony kifejezésére, a -ván, -vén képzős pedig egyaránt fejezhet ki előidejűséget is, utóid ejűséget is; az orosz határozói igenevek időbeli viszonyjelentését megszabja aspektusformájuk, amennyiben a folyamatos szemléletű alakból képzett határozói igenév mindig egyidejűséget, a befejezett szemléletűből képzett pedig mindig előidejűséget fejez ki. Viszont az időhatározói mellékmondatokkal kifejezhető időbeli viszonyokat és kifejezésük módját tudományos alapossággal rendszerezték Dr. Bihari József és Sütő József Az Egri Tanárképző Főiskola Füzeteiben nemrég megjelent értekezésükben [11]. Vizsgálatom és rendszerező munkám ilyenformán a főnév esetalakjaival és viszonyszókkal (elöljáróval — névutóval) kifejezett időviszonyokra szorítkozik, vagyis színtaktikai kifejezéssel élve azokra az igei szószerkezetekre, amelyeknek alárendelt tagja (főnév) a cselekvés időbeli viszonyait fejezi ki.* * Szándékosan mellőzöm az ,.időhatározó" terminust. Ezt két okból teszem, a) Az időhatározó fogalma nem öleli fel mindazokat a szószerkezeteket, amelyekben az alárendelt tag időviszonyt fejez ki. Az oroszban ti. a főnévi szószerkezetek alárendelt tagja mondattanilag többnyire jelző. Pl.: az 1812. évi honvédő háoorú — oxeiecTBeimaH Boima B 1812-OM ro.iy. b) A legtöbb grammatika (véleményem szerint helyesen) különválasztja az időhatározót (mióta? mikor? meddig? mikorra?) és az időmennyiséget kifejező mértékhatározót (mennyi ideig? mennyi idő alatt? mennyi idővel előbb vagy később?). Mindkéi határozó típus időviszonyt fejez ki, csak míg az időhatározó dátumszerűen megállapítható módon határozza meg a cselekvés kezdőpontjának, folyamatának vagy végpontjának idejét, addig a mértékhatározónál ilyen dátumszerű körülírás vagy helyettesítés nem lehetséges. Pl. Gyermekkorom óta kedves szórakozásom a képek nézegetése = 4—6 éves korom óta = 1940—42. óta. Viszont: az ilyen mondatokból: Ezt a feladatot megoldom 3 óra alatt — A múlt hónapban 3 napig beteg voltam stb. csak a cselekvésre fordított időnek, illetőleg az állapot időtartamának a mennyisége állapítható meg, de az nem, hogy mikor, melyik 3 ora alatt folyik majd le a cselekvés, illetőleg melyik 3 napon át tartott az állapot. 199