Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

II. TANULMÁNYOK A NYELV-, AZ IRODALOM- ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Bihari J.—Dr. Tóth I.: Nagy orosz nyelvészek II. F. F. For tuna tov és a moszkvai nyelvészeti iskola

lasziés" kapcsolat második magánhangzóján van. Ha az intonáció eső volt, a mai orosz nyelvben a „polncglasziés" kapcsolat első magánhangzója hangsúlyos. A górod és koróva hangsúlya tehát az alapnyelvi intonációs viszonyok tükröződése a mai orosz nyelvben. 5.2. Ismeretes a mai orosz nyelvben a hangsúly „ugrásának" jelensége. A ruká főnév accusativus singularisa rúku. A szláv és balti nyelvekben megnyilvánuló e sajátság magyarázatát a Fortunatov—de Saussureféle törvény adja meg. A kettős elnevezés oka az, hogy Fortunatov és de Saussure egymástól függetlenül fedezte fel a jelenség okát. Fortunatov erdeme az, hogy e törvényszerűséget nemcsak a balti nyelvekre tartotta ervényesnek, hanem a szláv nyelvekre is alkalmazta. Itt is a magánhangzók intonációs különbsége tükröződik az orosz nyelv hangsúlybeli változásánál. Az eredeti hangsúlyt ebben az esetben a nominativus singularis őrizte meg. A hangsúly ugyanis bizonyos esetben a szó végéről átmehetett a szó elejére. Ha a hangsúly olyan rövid vagy hosszú magánhangzón volt, amelyet eső intonáció jellemzett, átmehetett a megelőző magánhangzóra, ha az emelkedő intonáció alatt volt. A ruku < < ősszláv *roku esetében az első szótag magánhangzója eső intonáció c alatt volt, ezért a hangsúly az utolsó szótag magánhangzójáról egy szótaggal előbbre ugrott. E törvény érvényesülésével sok esetben találkozunk, akkor, amikor egy és ugyanazon szó hangsúlya az egyes formákban különböző. Fortunatov a k!!c, kllc, gliz, giidz > z, chiis, ch'is mássalhangzóváltakozás vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy e szláv nyelvekre annyira jellemző sajátság oka a palatalizáció sorrendjében keresendő. Először a k > c, g > dz > z, ch >s palatalizáció történt meg. Később ment végbe a k <c, g > dz > z, ch > s hangfejlődési tendencia. 5.3. Áttekintve Fortunatov szellemi örökségét, megállapíthatjuk, hogy valóban nagy tudós munkásságával állunk szemben, aki mind az általános nyelvtudományt, mind az indoeurópai összehasonlító nyelvészetet jelentős eredményekkel gazdagította. Fortunatov és a nyelvtudomány nagy kára az, hogy az a jelentős munkásság, amelyet a moszkvai iskola megalapítója kifejtett, a maga idején nem kerülhetett be az európai nyelvtudomány vérkeringésébe. Ha ez nem is történhetett meg akkor, amikor meg kellett volna történnie, amikor a Fortunatov által érintett kérdések az európai nyelvtudomány égető problémái voltak, az utókor kötelessége igazságot szolgáltatni e nagy tudós kutatói és emberi kiválóságának. 6.1. Fortunatov, amint többször is emiitettük, sajátos nyelvészeti iskolát — az ún. moszkvai nyelvészeti iskolát — hozott létre. Ennek az „iskolának" tagjai Fortunatov tanítványaiból kerültek ki. Nem fűzte őket össze merev dogma, sőt sok esetben világosan kimutatható egységes álláspont sem. Ami e nyelvészek munkásságában közös, az a fortunátovi szemléletmód és munkamódszer többé-kevésbé következetes alkalmazása a nyelvi jelenségek vizsgálata során. Mivel a „moszkvai iskola" egyes 180