Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

lésre gondolunk — nem lehet kiszámítani, betervezni. Nem állhatnak le sem a példa felénél, sem a szükségszerűen elsajátítandó anyag és gyakorlás közepén, amíg a megfelelő szintet és követelményt el nem sajátították, mert a következő nap vagy egy-két óra múlva újra végig kell járni a már megtett utat. A ráfordítási idő pedig függ a feladat jellegétől, az elsajátítandó készség természetétől, az egyén felkészültségétől, továbbá pillanatnyi lelkiállapotától. A hétközi sűrű program a legtöbb esetben igen hátrányosan befolyásolja a felkészülést. Tapasztalat, hogy éjszakába nyúló órákon át készülnek ilyenkor a gyakorlatokra. Ezekre a gyakorlatvezető gondoljon az órarend elkészítésénél. 2. A gyakorlatvezető személye. Legideálisabb, ha az elmélet előadója vezeti a gyakorlatokat. így valósítható meg legreálisabban a gyakorlatvezetés egyik igen fontos követelménye: az elméleti és gyakorlati órák megfelelő összehangolása, gyakorlatokon az elmélet előkészítése, illetve alkalmazása, az egyes elméleti részek gyakorlatokon történő feldolgozása stb. Jól tudjuk, hogy ez mindenhol nem valósítható meg. A gyakorlatvezető és az elmélet előadója közötti állandó kapcsolat, továbbá a gyakorlatvezető rutinja, hozzáállása meg tudja szüntetni a nehézségeket. Mindezeket az órák elosztásánál figyelembe kell venni. 3. Ezek után valamennyire tisztán kell látni, milyen emberanyaggal állunk szemben. Vagyis látni és tudni kell, hogy milyen szinten állnak hallgatóink a geometriában és emberi értékeiket illetően. Ez utóbbiról megközelítően elfogadható képet kaphatunk a középiskolai jellemzések ismerete alapján, velük már kapcsolatban álló oktatókkal történő eszmecsere után, a kollektívával történő beszélgetések folytán, és az egyénekkel folytatott beszélgetések eredményeként. A geometria anyagát illetően pedig azt kell látni, hogy milyen eredménnyel sajátították el hallgatóink a középiskolai geometria anyagot, milyen jártasságra tettek szert, és milyen készséggel rendelkeznek a feladatok megoldását illetően. A felvételi után két évig nem foglalkoznak ezzel a témával. Ezen idő alatt bizonyos mértékig halványodnak az ismeretek, a kialakult készségek megkopnak, nem kezdhetjük tehát olyan szilárd előismeretekkel a gyakorlatokat, amilyen az még a felvételiknél volt. E két év viszont igen sokat nyújtott a hallgatóknak a matematika egyes területeiről. Jelentősen bővült az ismeretanyaguk köre, fejlődött logikus gondolkodásuk, jobban észreveszik, meglátják az összefüggéseket stb. Vagyis másik oldalról magasabb szintre kerültek, „matematikusabbakká" váltak, mint két évvel ezelőtt voltak. Összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy a középiskolából hozott előismeretek megkopásával kezdjük magasabb szinten, kellően megalapozva, finomodottabb „észjárással", gazdagabb módszerek birtokában a geometria tárgyalását. Mindezeket a gyakorlatok vezetésénél figyelembe kell venni. Igen hasznos észrevételeket és tapasztalatokat szerezhetünk már az első órákon hallgatóink geometriai tudásának megalapozottságáról, elmélyültségéről, a matematika más ágában szerzett ismeretek hasznosításáról. Ennek egyik módja egy jól összeállított „felmérő" jellegű 123