Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)
TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához
Ha a munkafolyamatban egyesek hajlamosak a könnyelműségre és ezt a szaktanár eltűri, nem várható e tulajdonság megszilárdulása. Összegezve: A matematikát belső tulajdonságai nehezen teszik használhatóvá tárgyi ismeretek megújításán kívüli, de közvetlen pedagógiai célok elérésére. Elvont, nem foglalkozik a bennünket körülvevő világ tárgyaival és jelenségeivel, hanem csak a belőle elvonatkoztatott mennyiségi viszonyokkal és térformákkal. Ezért nehezebb a tanítása, mint a többi tárgyé. Mégis, a matematika oktatásában rejlenek olyan fontos nevelési lehetőségek, amelyek sokszor hatásosabbak, mint más tárgyaknál. A matematika sajátos nevelő hatásainak alapja az elvontságában, nehézségében és rendszerességében van. Ennek pedagógiai eredménye azonban csak akkor jelentkezik, ha a tanár — kielégítően ismeri tárgyát és módszertanát, — elég jó pedagógiai és tapasztalati érzékkel bír, és végül — rendelkezik mindazokkal a gondolkodás és jellembeli tulajdonságokkal, amelyeket a tanulókban ki akar alakítani [6J. III. A geometria gyakorlatok megszervezése E munka kezdeténél azt kell látni, hogy kész program alapján dolgozunk adott hallgatói anyaggal. A program azonban csak elvileg határozza meg a fő követelményeket. Ezeket kell lebontani, figyelembe véve a hallgatók felkészültségét, tudásszintjét, munkamoráliát. emberi tulajdonságait, az intézet sajátos helyzetéből adódó viszonyait (felszereltség, környezet). Ezekből máris következik, hogy a gyakorlatok megszervezése során vannak év elején elvégzendő feladatok, és vannak folyamatban levő feladatok. Hiszen az emberanyag állandóan fejlődik a munka során, így egyes nevelési kérdések háttérbe szorulnak, és újabbak válnak nagyobb jelentőségűekké. Ezeknek adott időbeli elhelyezését csak a folyamatos munka közben tudjuk elvégezni. A következőkben saját tapasztalataink alapján foglaljuk össze a fő tennivalókat. 1. A csoportlétszám és időpont. A gyakorlatban bevált legideálisabb csoportlétszám 15—20. így biztosítható, hogy a munkafolyamatban mindenki aktívan részt vegyen, hiszen a gyakorlatvezető még e létszám mellett átfoghatja és ellenőrizheti az egész csoport kollektív és egyéni tevékenységét. Munka közben követheti az egyének önálló gondolatmenetét a feladatok elemzése és kidolgozása során; egyénekhez szóló segítséget adhat, ha szükséges; a csoport előtti ellenőrzés gyakran érintheti az egyént; a kollektíva erősebb és gyengébb oldalai, tulajdonságai mellett ugyanezek az egyéneknél is feltárhatók és alakíthatók az ilyen létszám mellett. A gyakorlatok óraszáma adott. Időbeni elhelyezésére tapasztalataink alapján a következőt mondhatjuk: legszerencsésebb, ha az elmélet a hét második felében van és a gyakorlat az elsőben. Ezt a matematika természetén belül a geometria sajátossága is indokolja. Ugyanis a geometriai feladatok gyakorlására fordított időt — az otthoni felkészü122