Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

gyakorlása mellett meghatározott időben az újbóli felelevenítést alkalmazás formájában. Helyes, ha: — az elmélethez kapcsolódó első feladatok gyakorlása között nincs hosszú idő; — később is beépítjük az előzőek elemeit; — összefoglalókkal és számonkéréssel (írott formában) zárjuk az egyes fejezeteket. c) Tudatos cél: E tényezőknek szerepét már az előző pontokban is hangsúlyoztuk. Itt ismételten aláhúzzuk ennek a jelentőségét, hiszen a tevékenységnek minden újabb feladatnál magasabb fokra kell jutni, tökéletesedni kell. Ez csak úgy lehetséges, ha az egész gyakorlatot áthatja a cél biztos, világos tudata, és ezt erős, határozott akarat támogatja. Nemcsak a kollektíva elé kitűzött olyan célról beszélünk itt, amelyet a gyakorlati anyag határoz meg, hanem a hallgató személyiségéből adódó célkitűzésekről is. d) Motiváció: Igen lényeges, hogy a készség kialakítása a hallgató igényévé, szükségletévé váljék. Ennek feltétele az, hogy a hallgató ismerje a feladat jelentőségét, a magas szintű munka elsajátításából származó örömet, hasznot önmaga és a közösség számára. Találja meg a feladat érdekességét, szeresse meg azt, legyen kedve a végrehajtáshoz. A feladat-megoldást kísérő érzelmi hullámzás sokszor hasznos feszültséget szolgáltat, amely előmozdítja a sikeres megoldást. Ezek felszínre jutását elősegíti'. — a kellő segítségnyújtás, bátorítás, dicséret, büntetés; — egyéni megbízatások; — az általános és középiskolai matematika anyaggal való kapcsolatok észrevéttetése, kidolgoztatása; — a matematika más ágaival meglevő kapcsolatok kidomborítása; — más tudományágakban (fizika, kémia, műszaki ismeretek) történő alkalmazásokra utalás; — a most szerzett ismeretanyag hasznosításának tisztán látása oktató-nevelő munkájában. e) Egyéni adottságok kedvezően vagy hátrányosan befolyásolják a készség kialakulását. Szorgalommal azonban a hiányzó adottságok nagy mértékben pótolhatók. Ha az oktató ismeri ezeket az egyéni tulajdonságokat, meg tudja találni a módját annak, hogy az egyén munkalendülete, anyagismerete fokozódjon, ne vesszen el a kisebbségi érzés, tehetetlenség gondolatainak súlya alatt. f) Tudásszint: a gyakorlatnak alapfeltétele a feladat elvégzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteknek biztos tudása. Ezért lényeges ennek felmérése, és ezen az alapon tudatos célok meghatározása. Csak így tudjuk azokat az esetleges hiányokat pótoltatni, amelyek a továbbhaladás gátlói. g) Az anyag: Világos, jól tagozott, tevékenység elsajátítása kevesebb időt kíván. Nehezebb és terjedelmesebb feladatok több gyakorlást igényelnek. Ezért hangsúlyozzuk, hogy minden egységen belül a fokozatos, rendszeres felépítést ne hanyagoljuk el. Pl. az inver8* 115