Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

lehet. A tervszerűtlenség általában nem vezet célhoz, vagy igen megnyújtja a készséggé válás útját. Ez lényeges probléma, megköveteli^ hogy részletesebben foglalkozzunk vele. A gyakorlatokon folyó komplex tevékenységre az első időben a következők jellemzők: — Tanácstalanság, problémázás a helyes megoldásmód kiválasztásánál. — Gyakran nem a legjobb út kerül kivitelezésre. — Az egyes részfolyamatok elvégzésénél sok a felesleges mozzanat. — Minden lépést értelmi megfontolás, döntés előz meg. — Minden mozzanatot kritika követ; mi történt helyesen, mi helytelenül? — Mindezek miatt a megoldás igen sok időt vesz igénybe, a bizonytalanság és tévedés gyakori jelenség. — A fokozott figyelem és gyakorlatlanság miatt igen sok energia használódik el, a munka fárasztó. A gyakorlatianyag összeállítását, felépítését ezek figyelembevételével kell elvégezni. Lényeges szempontok, amelyeket be kell tartani: — a fokozatosság érvényesítése, az egész anyagot, az egyes részleteket, sőt a konkrét feladatokat illetően is; — kerülni az anyag ömlesztését, elvégezni az órán sorra kerülő reprezentált feladatok alapos elemzését, precíz végrehajtását, szabatos bizonyítását, körültekintő diszkusszióját; — az intézeti munkát otthoni tevékenységgel kiegészíteni, hogy az órán hallottak egyre jellemzőbb tulajdonsággá váljanak; — az elméleti tételeknek, otthoni munkának következetes számonkérése, amely meggyorsítja a jelentkező kivitelezésekben a válogatást és döntést, meggyorsítja a reflexesemények kiváltódását. Az így szerzett céltudatos tevékenység után egyre inkább megváltozik a kép. A cselekvés begyakorlottabbá válik. Ezek jellemzői: — a legjobb kivitelezések gyorsabban jelentkeznek; — az egyes lépések között helyes sorrendi kapcsolat alakul ki, az egyik megindítja a másikat; — a felesleges mozzanatok egyre inkább háttérbe szorulnak; — az idő lerövidül, az energia elhasználódás csökken; — a feladatban rejlő újabb összefüggések is észrevehetők, újabb és újabb ötletek merülnek fel. A készségek ezen jellemzői a matematika minden területére érvényesek, formája azonban más és más módon jut kifejezésre a különböző ágakban. Míg pl. differenciálásnál a készség a műveletek gyors és pontos elvégzésének szinte mechanikussá válását jelenti, addig a geometriában az adatok és feladat közötti összefüggés gyors meglátását, ezekből a kivitelezés (vagy kivitelezések) láncszemeinek logikus összerakását, a szerkesztés precíz elvégzését, a kivitelezés helyességének világos bizonyítását, a feladat teljes diszkusszióját jelenti (amely kiterjed az adatok kölcsönös viszonyából adódó megoldási lehetőségekre, a feladat általános és speciális voltának feltételeire, a megoldások 8 113