Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Pelle B.—Jakab A.: Megjegyzések a tanárképző főiskolák geometria gya-korlatához

ni, leghelyesebb az általános és szűkebb meghatározást együtt használni, és a konkrét területek feldolgozásánál még kiemelni azokat a jegyeket, amelyek a közösek mellett jellemzőek. A továbbiakban azokat a lényeges jegyeket vizsgáljuk, amelyek jellemzik a matematika gyakorlatokat. a) A matematikai gyakorlat alkalmazó tevékenység. Ezeken a gyakorlatokon egyrészt a már megtanult, befogadott ismeretek felhasználása folyik. E foglalkozások tehát szilárd és lényegbevágó alapismereteket tételeznek fel. Másrészt az alkalmazások és gyakorlások során új ismereteket szerzünk, ismert tételeinket egészítjük ki, vagyis ez a gyakorlat az ismeretek tökéletesítését is szolgáló tevékenység. Az alkalmazások során tehát újabb általánosítások keletkeznek, új elméleti igények támadnak, amelyeket ismét alkalmazni kell a gyakorlati munkánkban. Ez a szilárd ismeretek mellett fejlett gondolkodási készséget, önállóságot, szellemi rugalmasságot kíván meg. b) Céltudatos tevékenység. A matematika gyakorlatokon tudatos, előre megfontolt céllal végzett alkotó tevékenységről, munkáról van szó. Az ösztönszerűség és spontaneitás helyett a tervszerűség, rendszeresség és tudatosság az uralkodó, vagyis ezen oktatási formában a tervszerűen kimunkált elvek irányító szerepet töltenek be. Ennek meg kell mutatkozni az elmélet és gyakorlat összhangjában, egymás kiegészítésében, a helyes célok kitűzésében, a fő módszerek és eljárások megjelölésében stb. c) A matematika gyakorlatokon komplex tevékenység is érvényesül. Nemcsak alkalmazunk és ezek során új ismereteket szerzünk, hanem az elméleti anyag önálló munkával feldolgozott egyes részeit itt beszéljük meg. Előadásokkal készítjük elő vagy egészítjük ki a gyakorlati, illetve elméleti anyagot. Szemléltető eszközök készítésére és használatára tanítjuk meg a tanárjelölteket. Önálló beszámolókat készítenek az anyag más területeken történő alkalmazásairól, folyóiratokról, és azokat ismertetik. d) Irányított tevékenység. Az irányítottság a gyakorlatot vezető tanár és hallgatóság harmonikus összmunkájában érvényesül. A hallgatók a kijelölt tevékenységet az oktatók vezetése, irányítása, segítése mellett végzik. Az oktatók aktivitása olykor elsődleges, olykor másodlagos a hallgatók aktivitása mellett. A vezető irányításának előtérbe helyezése különösen az elemző készség, az általánosítási készség kialakításánál döntő jelentőségű. Nem lehet azonban ez állandó jellegű, vagyis a hallgatók önálló munkáját nem veszélyeztetheti. e) Szervezett tevékenység; vagyis a matematika gyakorlatok szervezett formában folynak, meghatározott helyen és időben, körvonalazott létszámmal, kialakított programmal. II. A gyakorlat (célja, funkciói) alapkövetelményei í. A matematika gyakorlatok egyik alapkövetelménye tudatosítani és készséggé fejleszteni a logikai következtetéseket, módszeres lépéseket, műveleti eljárásokat. A nem gyakorolt cselekvések átalakítása készséggé csak módszeres, irányított és céltudatos munka eredménye 112