Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

TANULMÁNYOK AZ OKTATÁS ÉS NEVELÉS KÉRDÉSEIRŐL - Dr. Kovács Vendel: A megszilárdítás és ellenőrzés módszereinek összefüggései és az óratípusokkal kapcsolatos problémái

megfordíthatok —; a választó mondatok bizonyos elemei magukon hordják a kapcsolatos mondatok bizonyos jellemzőit stb. Ha ezeket a viszonyításokat elmulasztanánk, az ismétlő óra a rendszerezés szempontjából, de az ismétlés szempontjából sem lehetne a tanító és a tanuló ,,közös munkaeljárása". [61 Jelenlegi oktatásunknak egyik alapvető hibája az, hogy pedagógiai szemléletünkben és gondolkodásunkban jobban szétválik az ismétlés, a gyakorlás, az alkalmazás, az ellenőrzés és az értékelés, mint amennyire az megengedhető volna a tanuló komplex értelmi (szellemi) fejlődése szempontjából. Ezt állapíthatjuk meg akkor is, ha eltekintünk az óratípusoktól és rsak egyszerűen az ismétlés és gyakorlás kapcsolatát vizsgáljuk, s ennek megfelelő felméréseket végzünk. Az egyik osztályban könnyedén mondtak a tanulók 6—8 kapcsolatos mondatot a megfelelő 6—8 kötőszóra. Ennek alapján sikerrel alkottak másik 6—8 hasonló szerkezetű, de más szavakkal megfogalmazott mondatot. A megtanult kötőszók alapján pedig felismerték az eddig még feltehetően nem hallott és látott kapcsolatos mondatokat is. Ezzel a mondattal szemben azonban tanácstalanul álltak: Ki mondja meg, mit ád az ég. Nincs kötőszó ebben a mondatban. Mind a kettő tökéletes főmondatnak is felfogható éppenséggel, ha nem nézzük a tartalmi viszonyt, illetve ha eltekintenénk ettől. Egyszerű és könnyen érthető, átfogható mind a két mondat együtt is és külön-külön is. Tehát formai szempontból éppen lehetne alapja annak, hogy kapcsolatos mondatnak tekintsük. 68 tanuló közül 35 kapcsolatosnak is ítélte. A fennmaradt 33 közül 16 tartózkodott, 17 pedig találgatással kísérletezett. De az utóbbiak — bevallásuk szerint szintén kapcsolatosnak ítélték volna, de arra gondoltak, hogy ez biztosan nem az, mert különben nem kérdeznék kérdőíven. Egy másik felmérésünkben a tanév végén vizsgáltuk meg a tanulók ismereteit és jártasságait szintén a mellérendelt mondatokra vonatkozóan. Ennek eredménye szerint a jelesek sem tudták felsorolni a mellérendelt mondatok tanult fajtáit. Példamondataik megszerkesztésében a több-kevesebb sikerrel felidézett kötőszókra támaszkodtak észrevehetően. Az egymást követő mondatok sorrendje pedig semmit sem tükrözött abból, hogy a tanulók az egyes mondatfajták közti hasonlóság vagy ellentét alapján emlékeztek, illetve hogy feladatmegoldásukban segítségükre lett volna az a hasonló vagy különböző tartalmi viszony, amely jól tájékoztat bennünket a mellérendelt mondatok felismerésében és megkülönböztetésében. Az természetes, hogy a jobbak teljesebb értékű megoldást adtak, a gyengébbek pedig hiányosabbakat. De pusztán az emlékezetre való támaszkodás — amit a dolgozatok kétségtelenül tükröztek — azt mutatja, hogy a tanulók külön tanulták meg a szabályt, ehhez lazán kapcsolódva (elsősorban a kötőszókra támaszkodva) a példamondatokat, s a tartalmi összefüggések mélyebb meglátásának és abban való alaposabb elmélyedésének csak a halvány jeleiről tettek tanúságot. 9