Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

zést az alapszervezet tagjairól. Nemcsak azért, mert egy, vagy néhány személy részére megterhelő e munka, hanem azért, mert képtelenség is valamennyi hallgatóról egy embernek hű képet alkotni. Mennyivel pontosabb és helyesebb a jellemrajz, ha az egész kollektíva véleménye benne van valamennyiük értékelésében. A megbecsülés jele is az, s reális képet, de önbizalmat is ad, ha megfelelő súllyal értékelünk valamennyi KISZ-tagot, s nem elnagyolt, frázisokkal, általánosságban mozgó mondatokkal „tudjuk le" a jellemzés nehéz gondját. Azon már túl vagyunk, hogy az emberek ,, kád erez éséből" „titkos ügyet" csináljunk. Hadd tudják KISZ-tagjaink, mi a kollektíva véleménye róluk. Különösen az a folyamat értékes, amíg alakul a végső vélemény, tart a vita. Sok őszinte megnyilvánulás, apróbb következtetés: mind-mind hasznos kritika, egy-egy segítség fiataljaink jellemformálásában is — még akkor is, ha bizony, néha érzékenyen érint a kritika! * Ns* Ezzel azonban még csak a KISZ-en belüli jellemzést oldottuk meg. A pályára lépéshez pedig hivatalos, intézményi vonatkozású jellemzés kell. A taggyűlésen nem tud minden érdekelt főiskolai szerv részt venni (tanszékek, gyakorló iskola stb.). Egyébként is hátránya a leírt módszemek a hosszadalmasság. Bár a kialakult viták nagy nevelőerőt jelentenek, a befektetett energia mégsem térül meg egészen. A tapasztalatok nyomán a következő jellemzési módszer látszik célszerűnek : 1. A hallgatókkal kapcsolatos állami szervek (tanszékek, gyakorló iskola, kollégiumok) vezetői összegezik saját véleményüket. Ezeket az alapszervezet KISZ segítő tanára gyűjti össze. (Funkciójáról a későbbiékben lesz szó.) 2. Ö hosszabb idő óta személyesen ismeri a hallgatókat az alapszervezetben, így saját ismereteinek felhasználásával, a kapott vélemények figyelembevételével elkészíti a jellemrajzokat a következő szempontok alapján:* A hallgató irányultságára jellemző vonások. Világnézeti-politikai fejlettségének szintje, megalapozottsága. Életszemléletének és erkölcsi nézeteinek összhangja a szocialista társadalom követelményeivei. Érdeklődésének iránya, mélysége, tartóssága. Melyik szaktárgyát szerette legjobban, legkevésbé? Speciális érdeklődési köre. Hoil és milyen területen szeretne nagyobb célokat megvalósítani? Képességek, adottságok. Miben mutatott fel tanulmányai során kiemelkedő képességeket, teljesítményeket? (Irodalom, művészet, sport, technika, tudományos diákköri munka, úttörővezetés, pályázatok stb.). A hallgató magatartása a szocialista erkölcs szempontjából. Tanuláshoz való viszonya (szorgalom, kötelességtudás, eredmények). Társadalmi munkában való részvétel. Tanáraihoz, vezetőihez való viszonya * A szempontokat az Egri Tanárképző Főiskola igazgatósága állította össze. 56