Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

illető mozgalmi szervek észre sem vették a segítséget kérő levelet, de a gyakorló hallgatót sem, vagy éppen csak ellenőrző szervként próbál­tak előállni, félreértelmezvén a védnökségi teendőket. S talán még ve­szélyesebb az az eset, amikor — alkalmat teremteni akarván a mozgalmi munkába való bekapcsolódásra — annyi megbízatást adtak a gyakorló hallgatónak, amely egy félévi időtartamra is tetemes elfoglaltságot je­lentene. Ezek azonban csak véletlen esetekként tekinthetők. A másik a belső oldal, amely a végző hallgatókra, de az intézményi általános nevelőmunkára vonatkozik. Ebben a tekintetben a következő­ket állapíthatjuk meg: a) A mozgalmi módszerű előkészítés és gondoskodás segítette a he­lyes nevelői szemlélet kialakítását. A nevelőjelöltek konkrét élménye­ken keresztül tapasztalhatták, hogy a nevelői munka nemcsak az iskola négy fala közé korlátozódik, hanem kiterjed azon túlra is, és a peda­gógus nevelőmunkája akkor értékes, ha a község egész életében ottho­nos, minden vonatkozásban akar és tud közreműködni. b) Hangulatilag kellemes benyomások érték leendő nevelőinket, amelyek hivatástudatuk mélyítéséhez járultak hozzá. Az iskolán kívüli ismeretségi, baráti kör, a gyerekek hangulati előkészítése hozzájárult ahhoz, hogy a gyakorló hallgatók nyugodtan és eredményesen dolgoz­zanak, s ennek nyomán optimista elképzelések keletkezzenek bennük hivatásukat illetően. c) Amennyiben a falusi gyakorlatokat a nevelőképzés mintegy be­tetőző, végső gyakorlatának tekintjük, úgy tapasztalat szerint számít­hatjuk egy kissé a mozgalmi vezetőképzés betetőzésének is. Ezek a hall­gatók már részt vettek a főiskolai mozgalmi vezetőképzésben (Csille­bércen is), ebből a szempontból is vizsgálhatjuk a gyakorlat eredmé­nyit. Összegyűjtve a gyakorló hallgatók mozgalmi tevékenységi for­máit, gazdag, változatos képet mutatnak. A foglalkozások zöme az út­törőcsapatokban zajlott (úttörő és kisdobos rajfoglalkozások, nyolcadi­kosok KISZ-tagiságra való előkészítése, üzemlátogatások vezetése, a köz­ségi KISZ-szervezet taggyűlésén való részvétel, előadás az Ifjúsági Aka­démián stb,). De sok példa van arra is, hogy bekapcsolódtak a község ismeretterjesztő, népművelési munkájába is. Biztató jelenség, hogy je­löltjeink a lehetőségekhez és körülményekhez képest szívesen és lelke­sedéssel vállalják az iskolán kívüli teendőket. Erről tanúskodnak meg­nyilvánulásaik, de a csapatvezetők, KlSZ-titkárok levelei, valamint a személyes látogatások tapasztalatai is. Sokan a vasárnapjukat is fel­áldozták azért, hogy az úttörőcsapat, vagy a KISZ egy-egy rendezvé 1­nyén közreműködjenek. d) Az alsóbb éves KISZ-tagok látogatásának általában pozitív ha­tása van. A gyakorló hallgatók szívesen, kedves meglepetésként fogad­ták az érkező főiskolás kiszesek megjelenését. Kedves élmények beszél­nek erről. Hiszen — mint már erről említés is történt — nem ellenőrzés volt ez, hanem érdeklődés a körülmények után, segíteni akarás az eset­leges problémákban. Nem érintették a „szakmai" kérdéseket, a tanár­diák viszonyt stb. Mindössze fiatalos hangulat keltése, a gondoskodás 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom