Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)
Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán
A lehetőségek felsorolása nem teljes. Nem is lehet, hiszen még csak megindulásról van szó. Egyelőre az intézményi és mozgalmi munka kooperációs lehetőségeit kutatjuk. Idő és további vizsgálódás szükséges az alapszervi és tanszéki együttműködés lehetőségeinek, formáinak kimutatására. Számunkra jelenleg az fontos, hogy a tanárképző intézményben nem folyhat a nevelés két oldala egymástól merev elszigeteltségben. Meg kell indulnia egy egészséges folyamatnak, amely szerves együttműködésben — egyetlen célra: a kommunista nevelők képzésére összpontosítja, és egymással szoros összefüggésbe hozza a tanszéki és KISZmunkát. III. Védnökség és tanárképzés A KISZ pedagógusképzés felett vállalt védnöksége nagyon komoly társadalmi igényből fakadt, és értékes kezdeményezés. A pedagógusok nevelőmunkájának egyik kulcskérdése ez: a szocialista, majd kommunista társadalom felépítőjének, ti. a következő generációnak az építőmunkára való alkalmassá tételét végzik. Az emberi jellem alakításának szakmunkásai ők, kezükben a legnemesebb nyersanyag, az ember formálódik még nemesebbé. Ebben a munkában a legkisebb selejtmunka, dilettantizmus is óriási károkat okozhat — érthető, ha ezeket a „szakmunkásokat" különös gond és figyelem kíséri felkészülésük során. A védnökség a nevelővé válási folyamatot kívánja nyomon követni, a KISZ mozgalmi lehetőségeivel segíteni. Ha részletesebben jellemezzük: voltaképpen egy mozgalomról van szó. Az új nevelők a fiatalok soraiból kerülnek ki: a nevelői elhivatottság első megnyilvánulásától kezdve társadalmilag kísérjük szemmel majdani nevelőnk fejlődését. Egyengessük útját, adjunk lehetőséget még középiskolában a nevelői munkába való betekintésre. Magatartását, képességeit, alkalmasságát látván, segítsük őt a nevelőképző intézménybe. Végzés után, nevelői pályafutása kezdetén ismét társadalmilag viseljük gondját, míg véglegesen meg nem találja önmagát hivatásában. A nevelőképzés eme társadalmasítása azt is jelenti, hogy leendő nevelők számára ne csak magánügyük legyen a pedagógusi hivatás. Mintegy bizalomról van szó: a társadalom (a középiskolában bár még csak a KISZ-szervezet képviseli) elfogadja majdani emberformáló tevékenységét, számít rá, De azt is jelenti, hogy megköveteli a társadalom a nevelői pályára való alkalmasságát: a marxista világnézetet, a magasszintű szakmai tudást és a hivatásszeretetet. Ilyen értelemben a védnökség voltaképpen a középiskolai és a területi KISZ-szervezeteknek jelent önálló feladatokat. A középiskolában: a) meg kell keresni azokat a fiatalokat, akik törekszenek a nevelői pályára; b) lehetőséget kell teremteni, hogy már 48