Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

dennapi életben tehát itt is ugyanúgy kell folytatni az agitációs meggyőző munkát, mint máshol. Itt sem élcsapat, kész ifjúkommunisták szervezete van, hanem tömeg szervezet — a szó teljes értelmében. 3. Ez a bizonyos fokú tágultság egészen más életstílust igényel a KISZ -szervez ettől, mint régebben a kis létszámú „élcsapatban". ,,.. . ez jelentkezik a közösség hangvételében, problémáiban és azokban az eszközökben, amelyeket velük kapcsolatban alkalmazunk. Korábban a követelés, ma pedig a megértetés a legfőbb módszerünk. Eddig a kis közösség tagjai szinte fél szóból is értették egymást, ma pedig meg kell nyerni, meg kell győzni az embereket, mindenekelőtt munkatársainkat (a KlSZ-vezetőket. — K. Gy.). Ennek .következtében a munka lassúbb, nehézkesebb lett" (uo.). A KISZ zászlóbontása idején (1957) CS clZi azt közvetlenül követő időszakban a kis létszámú szervezet kevés számú vezetővel is megelégedett. Az ügyek intézése is egyszerűbb, s így közvetlenebb is lehetett. Könny ebb volt a szervezetet mozgásban tartani, számára programot biztosítani. A megnövekedett tömeg számára a megfelelő program biztosítása nehezebb, bonyolultabb és differenciáltabb tervezést igényel. 4. A nevelőképző intézmények egész nevelési-oktatási rendszerének, egész légkörének, szokásainak stb. mintaként kell állniuk a hallgatók előtt. Nemcsak azért, mert a nevelés elméletével megismerkedve hamarosan felismerik az esetlegesen előforduló pedagógiátlan jelenségeket, hanem azért, mert az intézményben töltött évek jelentik a végleges pályaválasztást. Ez az utolsó szakasz a szakemberré válás útján. Jellegénél fogva ez az időszak az új jártasságok kialakítása mellett a művelt szakemberek végleges megformálását: egyrészt szakmai műveltségük mélyítését, másrészt annak betetőzését jelenti. Itt alakul, OS 8.Z élményhatásoknak megfelelően mélyül hivatástudatuk, ölt körülbelüli végleges formát világnézetük. Itt záródik „előéletük", s innen az út egyenesen a társadalmi munkamegosztás által biztosított — nem is csekély felelősségű — „munkapadhoz" vezet. Az itt szerzett tapasztalatok a frissen szerzett nevelési elméletben feloldódva végső és mély élményekként maradnak a pályát kezdő nevelőkben: az itteni légkört, életstílust, szokásokat teszik magukévá, ezt honosítják meg iskolájukban. A példa-jelleg ugyanúgy vonatkozik az intézményi KlSZ-szervezetre is, sőt fokozottabb mértékben! A mozgalom élete kevesebb kötöttséget jelent, több teret az egyéni véleményeknek, elgondolásoknak; hamarabb változnak a szokások, felfogások; a vezetői apparátus sem képzett nevelőkből áll: több a hibalehetőség is. Éppen ezért — bár minden KISZ-szervezet életének precíz megszervezésére kell törekedni — a nevelőképző intézményekben erre a precizitásra különös gonddal kell ügyelni. A tanárképző főiskolák KISZ-munkájának jellegzetességét leginkább az általános példa-jelleg, a mintaszerűség jelenti. (Ez követelmény, cél. A jelenlegi helyzet értékelésére nincs lehetőségünk.) A mintaszerűség fogalmánál nem szabad csak a szervezési tennivalókra gon32