Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

hallgatóinkkal szemben a KISZ által támasztandó követelményeket; b) befolyásolják a KISZ-szervezet programját; c) meghatározzák a szervezet munkastílusát. 1. Ha üzemekhez, területekhez hasonlítjuk taglétszámunk arányát, lényeges különbséget találunk a százalékarányban. A főiskolákon, egyetemeken sokkal nagyobb a KISZ-tagok létszáma, mint a területi szervezetekben. Általában 90—100 százalék között mozog. Érthető jelenség ez. Hallgatóink átélték a középiskolai KISZ-életet, volt alkalmuk megismerkedni az ifjúsági mozgalom szépségeivel. KISZtagokként érkeztek ide. A jelenlegi felvételi rendszer is — különösen a pedagógusképző intézményekben — lényegesnek tartja, hogy a jelentkező hallgató mozgalmi tapasztalattal érkezzék a főiskolára, bizonyos fokú ideológiai fejlettség, a párt célkitűzéseivel való azonosulás legyen nála tapasztalható. Természetes jelenség tehát az, hogy a pedagógusképző intézményekben majdnem valamennyi hallgató KISZ-tag. A taglétszám megnövekedése jelentősen megnöveli a KISZ-vezetőség gondját. Szervezetileg nem egy kis létszámú csoport, hanem az egész hallgatóság életét kell átfogni, irányítani. A tennivalók száma számszerűleg is növekszik. Hiszen ha csak a tagnyilvántartást, a tagdíj kezelést nézzük is, nem mindegy 100—150, vagy 6—700, sőt itt-ott több ezer KISZ-tag ügyeire gondot viselni. De a nevelés tartalmában, a szervezet programjának megtervezésében is megnövekedett a felelősség: tömegek számára kell olyan programot biztosítani, hogy az tényleg vonzza ís a fiatalokat. Ide jöjjenek szívesen és ne bizonytalan értékű helyekre; a program szórakoztasson és neveljen. 2. A KISZ tömegszervezeti jellegéből az is következik, hogy ma nemcsak a „legkiválóbbak", tehát a mozgalomban megedzett, a kommunista eszmékért és társadalomért meggyőződésből küzdő, áldozatot vállaló fiatalok tagjai a KIS Z-nek. ., . . . ma a KlSZ-tagság sokszínű palettáján kíváncsiskodók, szimpatizánsok, egy igaz istent hívők és ifjúkommunisták egyaránt találhatók". (LAKI PÁL, i. m. 45. o.) A tanárképző főiskolák vonatkozásában e megállapításnál ellentmondás mutatkozik. Fel kellene tételeznünk, hogy ide csak alaposan „válogatott", a KISZ védnöksége által kísért legjobb KISZ-tagok kerülnek, akik már bizonyos ifjúkommunista érzelmi és értelmi alappal felvértezettek. Lehetséges-e tehát, hogy a nevelőképző intézményekben is megtalálhatók a fenti KISZ-tag típusok? Természetesen, lehetséges. A középiskolában, de még a főiskolán sem fejeződik be a hallgatók jellemformálása, világnézetük alakulása. A felvételi vizsgák sem biztosíthatják, hogy minden hallgatóról pontos, megbízható képet kapjon az intézmény. Az is tény, hogy a középiskolák nevelési szintje sem egyenlő: nem biztos, hogy az egyformán jó kádervéleménnyel elengedett felvételizők azonos értékű munkát végeztek, azonos fejlettségi szinten vannak. És végül: a főiskolán is hat a társadalmi élet, s ezekre ugyanúgy reagálnak (hallgatóink, mint másutt. Ki-ki világnézete szerint. A min31