Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 2. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

Király Gyula: A KISZ-szervezet a tanárképző főiskolán

intézményi- és KlSZ-akciók, mint órán kívüli nevelési alkalmak között. Közvetve vagy közvetlenül mindkét szerv jelen van, érdekelt az akcióban. Szakmai (üzemi) gyakorlatokon, kirándulásokon, államilag szervezett ünnepélyeken szükséges a KISZ közreműködése is — akár hangulati előkészítés, akár konkrét szervezés formájában. És viszont: szakköröknél, KISZ-oktatásnál, de bármely KISZ-akciónál elengedhetetlen az intézmény segítsége — legyen az elvi, elméleti vagy konkrét szervező jellegű. c) A KISZ a nevelési lehetőségek közül nem tud mindent megvalósítani még az intézmény közreműködésével sem. Egyrészt azért, mert tantervszerűen nem lehet előírni minden rendezvény, akció megtartását. Másrészt azért, mert a szervezet rugalmasságából fakadóan, a szükségesség és a lehetőségek figyelembevétele szempontjából alkalmazkodnia kell a körülményekhez. Nem lehet például megtervezni, hogy az illető évben pontosan 12 alkalommal megy az alapszervezet társadalmi munkára. Ha a szükség úgy kívánja, el fog menni 15-ször is, s ha nincs lehetőség rá, akkor esetleg csak nyolcszor. A KISZ nevelő akcióinak mennyisége és pedagógiai mélysége függ — az intézmény általános szellemétől, légkörétől. Mit tartanak célszerűnek a nevelők és a hallgatók? Mi jelent az adott intézményben érdekességet? Milyen az igény egy-egy akció iránt? Milyen mértékű a kezdeményező készség és annalk tanári ambicionálása? Milyen a KISZ kollektíva alkotó fantáziája? stb. Befolyásolják a KISZ akcióit az intézmény objektív körülményei is. Nyilvánvaló, hogy színvonalbeli különbség áll elő olyan tudományos diákkörök között, amelyek rendelkeznek korszerű kutatóeszközökkel, és amelyek ezek hiányában dolgoznak. Az oktatótermi ellátottság több órán kívüli akció szervezésére ad lehetőséget, mint a helyszűke stb. 2. Bár a KISZ tevékenysége mennyiségileg zömében felöleli az órán kívüli nevelést, valamint a KISZ az intézményen belül szervezetileg önálló, ez nem mentesíti az érán kívüli nevelés végzésétől sem az intézményt, mint állami szervet, sem a nevelőket. Az előbbiek során láttuk az összefüggéseket. Az, hogy a KISZ sajátosságait pedagógiai szempontból figyelembe kell vennünk pedagógusi munkánkban, s arra támaszkodnunk kell, azt is jelenti, hogy minden főiskolai oktatónak hivatásbeli kötelessége megkeresni a KISZ nevelőmunkájába való bekapcsolódás módját. E kérdés összefüggéseire a továbbiak során többször visszatérünk. A főiskolai KISZ-élet főbb sajátosságai Sajátosságokon nem elsősorban más felsőoktatási intézményektől való megkülönböztető jegyeket értünk. Olyan tények összegyűjtése ez, amelyeknek figyelembevétele a főiskolai KISZ-szervezet munkájának megszervezéséhez fontosak. Ezek a sajátosságok: a) meghatározzák a 30