Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata 117 A megyék homogenitásának alakulása (1999-2004) D": A helyezések differenciájának a differenciája 1999 és 2004 között. Forrás: saját szerkesztés 3. ábra A koordinátapontok az egyes helyezésekhez rendelik a helyezések differenciájának a differenciáját 1999 és 2004 között. Tehát például a második helyezéshez rendelt koordinátapont azt fejezi ki, hogy hogyan változott az első és a második helyezett közötti távolság 1999 és 2004 között. Mivel a koordinátapontokhoz tartozó értékek meghatározása úgy történt, hogy az egyes helyezettek 1999-es összesített pontszámából képzett differenciáiból kerültek kivonásra a 2004-es összesített pontszámokból képzett differenciák, ezért azon helyezések esetén, melyekhez a pozitív tartományban elhelyezkedő koordináta pont tartozik a differencia csökkent (tehát a homogenitás javult), a negatív tartományban elhelyezkedő koordinátapontokkal rendelkező helyezések esetén pedig a differencia nőtt, azaz a heterogenitás fokozódása figyelhető meg. Az ábra értékelésénél ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy ha három pont közül csak a második mozog, akkor az első és a második közötti távolság csökkenés egyben a második és harmadik közötti távolság növekedést is mutatja, ami a vizsgált rangsor „szakadozását'

1 jellemzi. Ilyen esetben arról van tehát szó, hogy egy folyamat hatása két helyen jelentkezik. Az ábrán elhelyezkedő koordinátapontok első ránézésre a sokaság egészére vonatkozóan arra engednek következtetni, hogy a megyék társadalmi és gazdasági fejlettség alapján mért homogenitása a két év viszonyában jelentősen nem változott. Ez az alapján mondható, hogy a negatív tartományban elhelyezkedő pontok száma ugyan több, de a pozitív tartományban elhelyezkedő pontok közül jó néhány igen magas értéket képvisel, ami egyébként az adott koordinátaponthoz tartozó megyék ugrásszerű közeledését mutatja. A koordinátapontokhoz tartozó differenciaértékek átlagának pozitív volta (20,77) arra utal, hogy a vizsgált sokaság egészének homogenitásajavult, hiszen ez az érték azt jelzi, hogy a koordinátapontok inkább a pozitív tartományba tolódnak el. A pontok elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy,