Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)
Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata
118 Tánczos Tamás bár kismértékű, de mindenképpen negatív irányú tendenciát mutatnak, ami arra enged következtetni, hogy a rangsor második felében a megyék homogenitása negatív irányba változott a rangsor első felében elhelyezkedő megyék homogenitásához viszonyítva. Ez legjobban a 12. és a 13. helyezett közötti különbséget reprezentáló koordinátaponttól figyelhető meg 6. Az ezt követő intervallumon ugyanis a koordinátapontok jelentős része (71,42%) a negatív tartományban helyezkedik el, és a koordinátapontokhoz tartozó differenciaértékek átlaga is negatív értéket ad (-54,64) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fejletlen területek felzárkózása nem, vagy legalábbis nem egyenletesen valósult meg. A fentiekben megfogalmazott megfigyelések igazolására az egyes helyezésekhez tartozó összesített pontszámok relatív szórásának alakulása szolgáltathat némi bizonyítékot, amit a 4. táblázatban foglalok össze. 4. táblázat A helyezésekhez tartozó összesített pontszámok relatív szórása 1999 2004 1-12. he- 13-19. he- 1-19. helye- 1-12. helye- 13-19. 1-19. helyezés lyezés zés zés helyezés lyezés 18,28% 21,36% '35,62 % 14,55 % 22% 30,8% Forrás: saját szerkesztés A relatív szórásra kapott értékek igazolják az előzetes feltevéseket. A fenti eredmények ismeretében azt mondhatjuk, hogy a felhasznált 18 mutató alapján a magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségre vonatkozó homogenitása a vizsgált időintervallumban összességében javult, ugyanakkor azonban a fejletlen területek homogenitása önmagában is, a fejlett területekhez viszonyítva pedig kiváltképp tovább romlott 7. Ebből az eredményből nem feltétlenül következik az, hogy a fejletlen területek felzárkóztatása tekintetében semmilyen pozitív változás nem történt, az viszont megállapítható, hogy a felzárkóztatás nem egyenletesen valósult meg. A fejletlen területek heterogén volta, illetve a heterogenitás fokozódása többek között azért jelent problémát, mert megnehezíti az átfogó fejlesztési programok kidolgozását, és rontja azok hatékonyságát. Az eredmények értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a megállapítást sem, hogy a teljes sokaság, és ezen belül az első 12 helyezés homogenitása az értékelésre szolgáló skála terjedelmének szűkülésében is tetten érhető, 8 a skála szűkülése azonban főként az első helyezett pontértékének a csökkenéséből, és csak kisebb mértékben az utolsó helyezett pontértékének a növekedéséből fakad. 6 Trendvonal illesztés útján került meghatározásra, melynek egyenlete y = -9,1025 x + 116,35. Fontos megjegyezni azt is, hogy az említett két vizsgálati halmaz összetétele a két vizsgált év viszonyában jelentősen nem változott. Mindemellett az sem elhanyagolható, hogy a megállapítás összhangban áll ifj. Lőkös lászlö és Lőkös Klára korábban már hivatkozott tanulmányában foglaltakkal. s A skála terjedelme 1999-ben a skála terjedelme 4993-1451-3542, ugyanez 2004-ben 47821614-3168.
