Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)
Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata
116 Tánczos Tamás 3. táblázat A rangsorok közötti összefüggés erősségének (r s) alakulása Vizsgálati sorszám 1999 2004 Vizsgálati sorszám Helyezés GDP/fő alapján Helyezés GDP/fő alapján Vizsgálati sorszám 11-19 1-10 1-19 9-19 1-8 1-19 1. 0,533 0,721 0,910 0,881 1,000 0,977 2. 0,637 0,721 0,919 0,925 1,000 0,985 1. A vizsgálatban az összes elem szerepel. 2. A GDP/fő szerint képzett rangsor alapján a 15. helyezett elem, mint kiugró érték a vizsgálatból kizárva. Forrás: saját szerkesztés A korrelációs együttható alakulása igazolni látszik a fentebb megfogalmazott feltevést, hiszen a fejlettségi rangsorban előre felé haladva növekvő értéket mutat, és ugyanez tapasztalható a két vizsgált év viszonyában is 3. Hasonló tendencia figyelhető meg a kiugró értékek eltávolítása esetén is. Mindazonáltal az eredményt kellő óvatossággal szükséges kezelni, mert nem feltétlenül biztos, hogy a korrelációs együttható értékének éven belüli alakulása minden esetben tendenciózusnak tekinthető, a két év közötti értékmódosulás pedig adódhat akár az egyre nagyobb mérési pontosságból is. A helytálló megállapítás megfogalmazásához mélyebb elemzés és többször megismételt vizsgálat szükséges. A korrelációs együttható értékének alakulása alapján az nagyon valószínűnek látszik, hogy a vizsgálatba vont 18 mutatót és a hazai viszonyokat figyelembe véve, az egy főre jutó GDP-vel jellemzett társadalmi és gazdasági fejlettség jelentős eltérést nem mutat az említett 18 mutató által jellemzett társadalmi és gazdasági fejlettségtől. A magyarországi megyék fejlettségi rangsorának ismeretében lehetőség nyílik annak vizsgálatára is, hogy az elemzés által felölelt öt éves periódusban tapasztalható-e valamilyen felzárkózási folyamat a fejletlenebb területi egységek vonatkozásában. Ennek feltárásához jelen tanulmányban a 18 mutató által képzett rangsor adatai kerülnek felhasználásra. A vizsgálat eredményeit a 3. számú ábra szemlélteti. 5 A kapott eredmények összhangban állnak ifj. Lőkös lászlő és Lőkös Klára korábban már hivatkozott tanulmányában foglaltakkal.
