Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

108 Tánczos Tamás - Az elmúlt években megfigyelhető-e valamilyen felzárkózási, felzárkóztatási folyamat a vizsgált térségek vonatkozásában? - Mindezek mellett szeretnék rámutatni néhány módszertani összefüggésre, és a főváros domináns helyzetéből fakadó buktatóra is. Bár az unió kohéziós politikája fejlesztendő területi egységként a régiókra koncentrál, ennek ellenére dolgozatomban, a fentiekben említett kérdéskört megyei szintű adatokra támaszkodva kívánom körüljárni. Ennek indokát abban látom, hogy ha egy területi egység értékelésére a vizsgált területi egység részét képező kisebb egységekre vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak, akkor célszerű ezeket használni, mert ebben az esetben a részletesebb információknak köszönhetően pontosabb eredményt kapunk. A vizsgálat terjedelme, felhasznált mutatók, alkalmazott módszerek, adatforrás A vizsgálat során a magyarországi megyék

1 társadalmi és gazdasági fejlettségénekjellemzésére az alábbi 18 mutatót használom: 1. Egy főre jutó GDP (1000 Ft.) 2. Népsűrűség (fő/km

2) 3. Aktivitási arány,% 4. Regisztrált vállalkozások száma/100 lakos 5. Egy lakosra jutó beruházás összesen (Ft.) 6. Háziorvosok száma/10 000 lakos 7. Működő kórházi ágyak/10 000 lakos 8. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma/km

2 9. Egy lakosra jutó havi villamos energia felhasználás (kWh) 10. Összes országos közút/100 km

2 11. Személygépkocsik száma/1000 lakos 12. Lakos/l 00 lakás 13. Kutató-fejlesztő helyek száma/100 km

2 14. Felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói összesen/km

2 15. Szántó arány az összes területen belül ha/km

2 16. Számos ál lat/100 ha mezőgazdasági terület 17. Ipari termelés egy lakosra jutó értéke (1000 Ft.) 18. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (Ft.) A mutatók kiválasztásában iíj. Lőkös László és Lökös Klára cikkét vettem alapul. A tanulmány szerzői 73 - szakmai megfontolás alapján kiválasztott - mutatót klaszterezés útján 17 csoportra osztottak, mely csoportokból az adott csoportot leginkább reprezentáló egy mutatót emeltek ki, és az így nyert 17 mutató segítségével végezték el a vizsgálatot. Mivel az említett szerzők dolgozatukban az egészségügyi ellátás színvonalának jellemzésére a tízezer lakosra jutó dolgozó orvosok számát 1 Budapest a vizsgálatból kizárva. Ennek indoklására a tanulmányban részletesen kitérek.