Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)

Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata

Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata 109 vették figyelembe mely az általam vizsgált időszakra vonatkozóan nem állt rendelkezésre, ezért jelen tanulmányban a háziorvosok, valamint a kórházi ágyak számára vonatkozó adatok kerülnek felhasználásra. Ez az oka annak, hogy a vizsgálatba vont mutatók száma 18-ra emelkedett. Itt kell megjegyeznünk, hogy tekintettel a megfigyelési egységek számára (19 megye) az indikátorok számát tovább növelni már nem célszerű, mert a vizsgálati eredmények hitelessége érdekében a felhasznált mutatók száma semmiképpen sem haladhatja meg a megfigyelési egységek számát. Ugyanakkor azonban, ha a társadalmi és gazdasági fejlettséget széles alapokon kívánjuk vizsgálni, akkor a vizsgálatba vont mutatók számát lecsökkenteni sem érdemes. Az elemzés során felhasználásra kerülő mutatók mindegyike viszonyszám, amit a megyék méretbéli különbözőségéből eredő hatások kiküszöbölése indokol. Mivel a vizsgálat során 18 mutató együttes hatásaként kerül sor a hazai megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének jellemzésére, ezért főkomponens-analízis végrehajtására van szükség. A módszer lényege abban áll, hogy az egymással összefüggő mutatókat úgy sűrítjük bele egy közös főkomponensbe, hogy a mutatók információtartalma a lehető legkisebb mértékben sérüljön. A mutatók mértékegységbéli különbőzségből fakadó hatások kiküszöbölése érdekében standardizált adatok felhasználására kerül sor. Az analízis eredményeként az eredeti mutatók számánál lényegesen kisebb számú főkomponenst kapunk, mely főkomponensek jóval kisebb mértékben függnek egymástól, mint az eredeti 18 mutató, így az eredeti mutatók által generált bonyolult összefüggésrendszer lényegesen egyszerűsödik, miközben az információvesztés minimális. A főkomponens-analízis során arra is választ kapunk, hogy az egyes főkomponensek a vizsgált eseményt (jelen esetben a társadalmi és gazdasági fejlettséget) milyen mértékben magyarázzák, illetve, hogy az egyes főkomponens értékek kialakításában az egyes mutatók mekkora súllyal vesznek részt. Az így megkapott információk a megyék társadalmi és gazdasági fejlettség alapján történő rangsorolásához szükségesek, melyre a vizsgálat menetének ismertetése során térek ki. Mivel a főkomponens-analízis során a főkomponensek koordinátáinak a meghatározására is lehetőség nyílik, ezért abban az esetben, ha a főkomponensek száma nem haladja meg a hármat, a megfigyelési egységek (megyék) koordinátarendszerben is ábrázolhatók, így a kapott eredmények jól szemléltethetők. Mindezek mellett meg kell jegyeznünk azt is, hogy a kapott eredmények ok okozati öszszefüggést nem tárnak fel, pusztán csak jellemzik a megfigyelési változókat. A vizsgálathoz a Központi Statisztikai Hivatal 1999-re és 2004-re vonatkozó adatait kerülnek felhasználásra. Az elemzés időszakául szolgáló évek meghatározásánál egyrészt a rendelkezésre álló információkat, másrészt pedig ifj. Lőkös László és Lőkös Klára korábban már említett tanulmányát vettem figyelembe, melyben a szerzők az 1996-os, valamint 200l-es évet vizsgálják. Ezek alapján lehetőség nyílik a két vizsgálatban feltárt eredmények összevetésére, és ennek megfelelően alaposabb következtetések levonására. A számítások elvégzése az SPSS programcsomag segítségével történik.