Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2007. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 34)
Tánczos Tamás: Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata
Magyarországi megyék társadalmi és gazdasági fejlettségének vizsgálata 107 A vizsgálat kiindulópontjai; problémafelvetés Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint a régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklésének az Unió gazdasági növekedésében és nemzetközi versenyképességében rendkívül jelentős szerepe van. A 2007 és 2013 közötti időszakra tervezett költségvetésben ennek az anyagi fedezetét a fenntartható fejlődési fejezetben szerepeltetett kohéziós források adják. Az említett forrásokat az Európai Bizottság alapvetően három részre - a régiók és az országok közötti fejlettségbeli színvonal csökkentésére; a regionális versenyképesség és foglalkoztatás javítására; valamint az európai területi együttműködésre - kívánja osztani. A dolgozatomban feldolgozásra kerülő téma szempontjából a forrásfelosztás fenti kategóriái közül az első tekinthető relevánsak. Magyarország a 2007-20013 közötti költségvetési időszakban a kohéziós forrásokból 22,6 milliárd euró támogatást kap. Mindemellett hazánk gazdasági fejlődése szempontjából nem elhanyagolható az a 9,2 milliárd euró sem, melyet agrár- és vidékfejlesztésre fordíthatunk. Az uniós források megszerzésének feltétele és - ennek megfelelően irány is - alapvetően kettős: egyrészt a támogatást igénylő régióban a vásárlóerő paritáson számított egy főre jutó GDP nem haladhatja meg az EU átlagának 75%-át (az így szerzett források régiófejlesztésre fordíthatók), másrészt az adott országra jellemző GNI az EU átlag 90%-a alatt kell hogy legyen (ezek a források a régiókon átívelő országos környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztésekre fordíthatók). A fentiekben leírtakból alapvetően két dolog következik. Egyrészt hazánk az unió következő költségvetési periódusában soha nem látott pénzügyi forrásokra számíthat, melyek egy rendkívül nagymértékű társadalmi és gazdasági fejlődés alapját jelenthetik, másrészt pedig, ezen források megszerzésében a nemzeti számláknak - mint a fejlettség megítélésére szolgáló indikátoroknak - szinte kizárólagos szerepük van. Ezek alapján fölvetődhet bennünk a kérdés, hogy vajon az egy főre jutó GDP képes-e objektív képet mutatni egy földrajzi terület társadalmi és gazdasági fejlettségéről, vagy estelegesen elképzelhető lenne más, ettől jobb megoldás is. E mellett a vizsgálat érdekében megvalósításra kerülő társadalmi és gazdasági fejlettségre vonatkozó állapotfelmérés lehetőséget biztosít arra, hogy megpróbáljuk meghatározni a fejletlenebb területeken dominánsnak tekinthető nemzetgazdasági ágakat, és azok ismeretében megfogalmazzuk a fejlesztés lehetséges irányait. A pillanatnyi társadalmi és gazdasági fejlettséget tükröző állapotfelmérés annak is megteremti a lehetőségét, hogy az említett költségvetési periódusban elnyert források felhasználásának hatékonyságát mérjük. Tekintettel arra, hogy hazánkban az elmaradott régiók felzárkóztatására már évek óta folynak próbálkozások, ezért a vizsgálat ezen törekvések eredményességére nézve is szolgáltathat némi információt. A fentiekben megfogalmazottak alapján dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: - Az egy főre jutó GDP mennyiben tekinthető alkalmasnak a megyék, illetve a régiók társadalmi és gazdasági fejlettségének mérésére? - Hogyan néz ki a hazai megyék társadalmi és gazdasági fejlettség alapján képzett rangsora?
