Új Dunatáj, 2015 (20. évfolyam, 1-4. szám)
2015 / 3-4. szám - Gyáni Gábor: Móricz Zsigmond és a népi írók
22 Új Dunatáj • 2015.3-4. szám Életem regénye című életrajzi fikcióban előadott társadalomkép bizonnyal a legjobb írói bizonyíték.4 Újabban árnyaltabban szokás már fogalmazni. „Bár első pillantásra nyilvánvalónak tűnhetne, hogy a paraszti témájú írásokkal jelentkező Móricz kezdettől fogva a népiek bálványozott és tisztelt mestere volt, ez mégsem egészen így volt. Méghozzá egyszerűen azért nem, mert a népiség lényegét nem az jelentette, hogy a parasztság nehéz sorsáról beszélnek, és ezen az alapon mindenkivel, aki hozzájuk hasonlóan gondolkodik, automatikusan összefognak.”5 Papp később azt adja elő, hogy a Nyugatosnak, vagyis urbánus írónak tartott Móricz és a népiek kapcsolatát kölcsönös bizalmatlanság hatotta át. Móricz ennek ellenére mégis bekerült az íróknak abba a szűk, az Új Szellem Frontot képviselő körébe, akik 1935. április 16-án Zilahy Lajos villájában találkoztak Gömbös Gyula miniszterelnökkel. Ok, Móriczon és Szabó Lőrinczen kívül, kivétel nélkül mind a népi írókhoz tartoztak (Féja Géza, Illyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Kerék Mihály).6 * Miért kapott Móricz a találkozóra meghívást; a kérdést máig talány övezi, feltehetően Zilahy kezdeményezésére történt a dolog (legalábbis ezt sejteti Móricz naplóbejegyzése), és más források nem szólnak az ügy hátteréről.' A Kelet Népe szerkesztését 1939-ben átvevő Móricz ugyanakkor teljes mellszélességgel működik együtt a népi írói és szociográfusi mozgalommal, mondhatni „átáll” a népi írói vonalra.8 A szétesés stádiumába jutott vagy oda tartó népi írói és szociográfusi mozgalom ügyének a felkarolása vezette a Kelet Népe újdonsült szerkesztőjét. A lap előfizetőihez 1940. áprilisában intézett körlevelében kijelenti: „A magyar sorskérdések vizsgálatában és föltárásában ugyanazt a munkát akarjuk végezni, amit a Természettudományi Közlemények végeznek a maga területén”.9 Személy szerint Illyés Gyulával, Féja Gézával, Veres Péterrel, Németh Lászlóval, Gulyás Pállal, Kerék Mihállyal, Kovács Imrével, Erdei Ferenccel, Darvas Józseffel, Jócsik Lajossal kívánta ezt a munkát elvégezni. 9 Vö. Gyáni Gábor: Az alkotó értelmiség társadalmi forrásai. In: Biró Annamária - Boka László, szerk.: Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások. Partium Kiadó -reciti, Nagyvárad - Bp., 2014. 159-165. Papp István: A magyar népi mozgalom története 1920-1990. Jaffa, Bp., 2012.44. Az esemény máig legjobb történeti feldolgozása: Lackó Miklós: Az Új Szellemi Front történetéhez. Századok, 1972/4-5. 919-985. Szilágyi Zsófia: Móricz Zsigmond. Kalligram, Pozsony, 2013. 564. Vö. Gyáni Gábor: Móricz Zsigmond a népi írói mozgalom széthullása ellen. In: Kiss László, szerk.: A cselekvő értelmiségi. Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára. Argumentum - ELTE Társadalomtudományi Kara, Bp., 2010. 126-134. Uo. 128.
