Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Szénási Zoltán: "Kell az áldozat!" - megjegyzések Radnóti Miklós és Sík Sándor kapcsolattörténetének utolsó fejezetéhez
Szénási Zoltán • „Kell az áldozat! 47 ebben visszaemlékezik arra a találkozásra, melynek során a szerzetestanár a nevezetes mondatot mondta. Két, egyébként Ferencz Győző által idézett szöveg is említi ezt a levelet. Az egyik Gyarmati Fanni 1946. augusztus 19-én kelt naplóbejegyzése, melyben rögzíti az előző hetek történéseit. Itt ezt olvashatjuk: „Levelet írtam Sík Sándornak. [...] Ebben a levélben nagyon kiöntöttem mindent, ami feléje bennem volt. Az utolsó együttlétünkről Miklóssal, a kételyeimet és az összeomlásomat.”10 Szintén említi, bár a dokumentum lelőhelyének a megnevezése nélkül, a levelet Melczer Tibor 1989-ben a Vigiliában közölt tanulmányának nyitó bekezdésében: „Radnóti Miklósnétól tudom, utóbb - férje halálának bizonyossá válása után - Sík Sándorhoz írott leveléből is értesültem róla, hogy 1944 márciusában, közvetlenül a német megszállást követő napokban a költő végső sebzettségében és tanácstalan kétségbeesésében az őt atyjaként szerető professzorát kérte, látogassa meg.”11 A két forrás által is említett, két sűrűn telegépelt oldalból álló, a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. fejléces papírjára írt levél megtalálható a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltár Sík Sándor Gyűjteményének levelezésanyagában (dobozszám: 4L). A levél fejlécen olvasható keltezése: Budapest, 1946. augusztus 4. A levél datálása abból a szempontból is érdekes, hogy megtudjuk belőle, Gyarmati Fanni mikor értesült férje holttestének exhumálásáról: „Tegnap megtudtam, hogy egy Győr melletti tömegsírban megtalálták hatvanadmagával legyilkoltam” Azaz Gyarmati Fanni augusztus 3-án kapta meg a hírt, s ez megfelel annak a ténynek, hogy az Új Élet című zsidó hetilap augusztus 1-én adott hírt Radnóti haláláról, s csak néhány nap múlva bátyjától, Gyarmati Lászlótól értesült róla. Gyarmati Fanni Radnóti halálhíre után Sík Sándornak írt levele érzelmileg rendkívül telített, személyes hangvételű, ennek ellenére a címzetthez mint lelki atyjához szól, a levél tehát felfogható akár gyónásként is. Az érzelmi töltés ellenére nyelvileg is szépen kidolgozott, retorikailag, stilisztikailag megalkotott szövegről van szó. A megszólítás („Drága jó Professzor Uram!”) után egy töredékes mondatban értesíti Fanni Síkot a halálhírről: „Az eddigi kínlódásaim mélyén, mikor már fizikailag belefáradtam, mindig ott volt a kínálkozó enyhülés: hátha mégis megvan valahol...” Ezt követően az új bekezdést a tényállás közlésével indítja (lásd: fentebb), majd hosszasan részletezi azt a lelki gyötrődést, amit a halálhír kiváltott belőle: „Átvergődtem az első íc^Erfáj dalmű éjszakát. Számbavettem mindent, ami itt tarthat. Tűnődtem: a vallási parancs egymagában elég erős-e ? Feláldozom a túlvilági életemet, hiszen 10 Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, i. m., 715. 11 Melczer Tibor, „Kell az áldozat”: Sík Sándor és Radnóti lélekrajzához, Vigilia, 1989/1,33.
