Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Szénási Zoltán: "Kell az áldozat!" - megjegyzések Radnóti Miklós és Sík Sándor kapcsolattörténetének utolsó fejezetéhez
Szénási Zoltán KELL AZ ÁLDOZAT! Megjegyzések Radnóti Miklós és Sík Sándor kapcsolattörténetének utolsófejezetéhez Radnóti Miklós és Sík Sándor jól dokumentált kapcsolattörténetében talán egyetlen kérdéses mozzanat van, mely utolsó találkozásukhoz (vagy ezek egyikéhez) kötődik. Radnóti szegedi egyetemi éveitől kezdve folyamatos volt a kapcsolat közte és a piarista szerzetes, költő és egyetemi tanár Sík Sándor között, a mester-tanítványi viszony idővel apa-fiú kapcsolattá mélyült, s ennek a személyes viszonynak számos szellemi s irodalmi vonatkozása is ismert. Radnóti 1930. szeptember 12-én kelt levelében számol be Síknál tett bemutatkozó látogatásáról, s ebből kiderül, hogy a professzor a Jóság antológiából már ismerte tanítványa verseit, s az egyetemválasztás okán szóba került Radnóti zsidó származása is. „Az első találkozás éppoly szimbolikus pillanat, mint az utolsó - állapítja meg Radnótimonográfiájában Ferencz Győző -, amikor Sík Sándor 1944. május 4-én délután utoljára meglátogatta Radnótit Pozsonyi úti lakásában [...], és Gyarmati Fanni visszaemlékezése szerint búcsúzóul azt mondta tanítványának: „Kell az áldozat”.1 S bár 1944-ben Sík már nem tudott menedéket nyújtani Radnótinak, korábban, amikor az Arckép című verse miatt a fiatal költő ellen sajtópert indítottak, Sík mentette meg az ítélettől, s ezzel együtt attól, hogy egyetemi karrierje félbeszakadjon. Komlós Aladárnak írt nevezetes levelében, melyben részletesen vall zsidó identitásának problematikusságáról, érinti ezt az epizódot is: „Ez volt a vers [ti. az Arckép - Sz. Z.], Töreky súlyosbító körülménynek vette, hogy » más vallás tisztelete tárgyához hasonlítja magát« s majdnem egyetemi pályámba került, mert a József Attila révén legendássá lett Fiorger Antal kari ülés elé vitte a dolgot. Sík Sándor mentett meg, sőt a piarista-rend tagjai nevében levelet adott a táblai tárgyalásra, mely szerint egyházi szempontból semmi kivetnivalót nem találnak a versben.”2 Ferencz Győző kritikai életrajzában, melyben érzékletesen leírja Sík Sándor és Radnóti Miklós kapcsolattörténetének alakulását is, részletesen bemutatja a szegedi egyetemen töltött évek alatti együttműködésüket, a tanár-tanít1 Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete. Kritikai életrajz, Osiris Kiadó, Bp., 2005,174-175. 2 Radnóti Miklós, Napló, s. a. r. Radnóti Miklósné, jegyzet utószó Melczer Tibor, Bp., Magvető, 1989, 211.
