Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - Rigó Béla: Versfaggatás: Nem tudhatom... tudatom
Rigó Béla • Versfaragás 69 mondván, hogy tetves zsidó, úgy kell neked. Guggolva kell tűrnie a műveletet, aztán saját magának kell elsöpörni, eltakarítani a levágott hajat, sőt még hatvan fillért is kell fizetnie a borbélynak. Aztán kivezénylik az udvarra, hátulról fejbe verik, és jó óra hosszat vagy még tovább a legszörnyűbb gyakorlatoztatást csinálják, főleg bukfencezést a puszta poros, piszkos földön aztán hason csúszást, feküdj-öt, mikor már nem bírja, akkor megrugdossák, és közben hoznak be másik kettőt azzal a felkiáltással: megint fogtunk kettőt! -két sárga karszalagos munkaszolgálatos az is, és így nyilvánvaló, hogy ez a kaszárnya szellem: előre megszervezett vadász, a kínzandó alanyokra. A tiszturak kommentálják a kínzást, hogy: ne félj, koszos zsidó, nem az oroszok fognak győzni, hanem a németek, és én (vagyis ők) még húsz év múlva is itt leszek. - A két újabb áldozat közül az egyiknek szívbaja van, mint mondja és sírni kezd, mire jó összeverik. Véres lesz az arca, nem engedik akkor, mikor Miklóst, hanem elvezetik lemosni, ne vigyen magával külsérelmi nyomokat...”: Ide már csak egy másik üzenet kívánkozik: „Olykorban éltem én e földön, / Midőn az ember úgy elaljasult, / Hogy önként kéjjel ölt, nem csak parancsra...” Kérdések Most már pontosabban tudjuk feltenni a vers megértéséhez szükséges kérdéseket. Kezdjük újra az olvasást. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messze ringó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mintfatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Talán már egy vaskos kötetet össze lehetne állítni ennek a versnek az elemzéseiből. Próbáljunk most a korábban felvetődött kérdésekre koncentrálni. Tehát a költő szülőhazáját, ezt a kis országot körülölelik a háború lángjai. A hazához fűző kapcsolat nem szabad választás eredménye, adottság. Szülő-gyermek kötelék, vagy még ennél is erősebb: a kihajtott ág és a fatörzs kapcsolata. A költő számára a Szózat „Itt élned, halnod kell!” parancsa természetes, ő itt él, és (óhajtott) célja, hogy itt haljon meg. A történelmi gyökerekre való hivatkozást itt a költő saját történelmének (gyermekkorának) felidézése pótolja.
