Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - N. Horváth Béla: Klasszicitás és modernség Radnóti költészetében
N. Horváth Béla • Klasszicitás és modernség 41 s szólaltatja meg a Himnusz is, ok és okozati viszonyba helyezve a rabló mongolt és a török rabigát az isteni büntetéssel: „Hajh de, bűneink miatt gyűlt harag kebledben,/ s elsújtád villámidat dörgő fellegedben”. Radnóti az „értékőrző hazafisággal” — ahogy Szegedy-Maszák Mihály12 nevezi ezt az állásfoglalást - a magyar irodalom toposzaival, klasszikus alakjaival teremt rokonságot. Olyan korban, amikor neve, származása miatt nemcsak a magyar irodalomból, hanem a magyar közösségből is kitaszították. 1934-ben magyarosította a Glatter nevet Radnótira, s 1943-ban keresztelkedett meg feleségével együtt. A szegedi Széphalom szerkesztőjét Zolnai Béla nyelvészt kérte fel keresztapjának, így értelmezte keresztelkedési döntését: „Mintegy tizenöt esztendeje határoztam el magamban, hogy harmincnegyedik évem betöltése előtt megkeresztelkedem. Krisztus harminchárom esztendős múlt és még nem volt harmincnégy, mikor megfeszítették - ezért gondoltam így.”12 Radnóti neoklasszicizmusának meghatározó vonása a költői vonzódás az antik formákhoz, antik és antikizáló versbeszédhez. „A forma ihlete lélegzetet teremt, a klasszizmus magyar vers lélegzetét, az antik versidom hagyományát lírai költészetünkben. De »kényes egyensúly« ez, lezárni a romantika végtelenét és klasszikus formába törni a folyton törekvő világ növekvő állomásait.”13 - írja Berzsenyiről, némiképp saját poétikai fordulatára is utalva. A költői beszéd, az írás, az antikvitás nem a megszólalás gesztusa Radnótinál, hanem mint a már idézett írás közben mondja, kapcsolatot teremtve a régi mesterrel, Kazinczyval, a feladat: „írni példaképpen”. Az írás nem egyszerűen az emberi kultúra legnagyobb tette és eredménye, hanem annak emblémája is. Az írás, a vers megalkotása, a keletkezés folyamata 1936 után több mint húsz versében is megjelenik témaként, motívumként. A Háborús napló ban az alkotás, mint a világ „iszapjából” való kívülmaradás esélye jelenik meg, az 1938-as Őrizz és védj 2. szakaszában a szétfoszló írás a szétfoszló életet idézi: Úgy írom itt e lassú költeményt, mint búcsúzó, ki újra kezdi éltét, s ezentúl bottal írja verseit szálló homokra távol Afrikában. 12 Ferencz Győző, i.m. 13 Radnóti Miklós, i.m., 647.
