Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 4. szám - N. Horváth Béla: Klasszicitás és modernség Radnóti költészetében
36 Új Dunatáj • 2014.4. szám Radnóti korai költészetének politikuma szoros kapcsolatban van az avantgárdszerű képalkotással és szabadvers formával. Noha a szabadvers és a világnézeti, politikai tartalom nem szükségszerűen egymásból adódó jelenség - mint Bori Imre Radnóti-értelmezésében mondja - az azonban látnivaló, hogy Radnóti - mint József Attila is - az erőteljes politikai tartalmak megjelenítéséhez az avantgardisztikus művészi modernség eszközeit használta, radikálisan elszakadva a magyar költészeti hagyományoktól. Az 1933-as Az új magyar költészet és irodalmi problémák című előadásában a költő az irodalmi modernséget a társadalmi struktúrák válságával magyarázta. A kortárs irodalmat elemezve a Nyugatot elavultnak tartja, mint amely a forradalmakkal megbukott. Kassák kapcsán jegyzi meg, hogy az a külföldi „manifesztális irodalmat” honosította meg.4” A fiatal, kísérletező Radnóti maga is némely alkotásában az avantgárd manifesztáló törekvéseit, harcosan és olykor erőltetetten formabontó versformáit, képalkotását alkalmazza. Ehhez pedig pontosan illeszkedik a szabadvers, amely már nevében is utal a kötöttségektől való megszabadulásra. Radnóti nemcsak a rímeket, az interpunkciót hagyja el. Feloldja a mondathatárokat, szakaszhatárokat, olykor zsúfolttá téve a nyelvi szerkezetet. Az avantgárd dinamizmusa az expresszionisztikus szóhalmozások következtében megtörik. Noha Radnóti nem tartozott szorosan Kassák köréhez, követőihez, a kassák-i verselés érezhető az ilyen szövegekben, mint -a. Májusi igazság-. Én is csak ma látom a tegnapot, mert szegény szemeim betegek és csak asszonyra és könnyre lettek, pedig testvéreim tegnap a májusi igazság járt az utcátokon, virágokkal fölcicomázva. Az avantgardisztikus modernség és a gyakran hozzákapcsoló politikai szerepvers 1934-re eltűnik Radnóti költészetéből. Mint feleségének írja: „vonz a rím”5 Költői, poétikai fordulatát szokás Babits Új Klasszicizmus felé című írásában megfogalmazott programmal való azonosulásként interpretálni, és ilyen összefüggésben az avantgardisztikus modernséggel ellentétes irány legjelentősebb magyar képviselőjeként értelmezni. Híres tanulmányában Babits nem a modernséget, hanem az 4 Ferencz Győző, i.m., 196. 5 Ferencz Győző, i.m„ 323.
