Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

24

Új Dunatáj • 2014.4. szám

3.

Radnóti a köznapi életben fegyelmezett, életvidám, megnyerőén kedves ember volt, otthonában mégsem habozott megírni Babits-ellenes gúnyverseit, hogy levezesse indulatait. Az viszont eszébe sem jutott, hogy publikálja fölháborodás ihlette „költeményeit” - ellentétben József Attilával, aki a szemtől szembeni harcmodor híve volt.

Talán ez volt a legnagyobb különbség a két, igazságra törekvő, de különbözőképpen szocializálódott fiatal költő között. Babits ugyanis a tehetségük mellett a viselkedésük alapján is osztályozta a hozzá forduló poétákat - és túlérzékeny alkata nem tűrte a személye elleni kritikát.35 Kiheverhetetlen megbántottságával magyarázható, hogy József Attila több mint modortalannak ítélt, heves ifjonti támadását36 sohasem tudta földolgozni. Hiába tanúsított később az egyre józanabbul gondolkodó „támadó” megbánást, csak öngyilkossága után, posztumusz jelleggel kaphatta meg a már életében esedékes Baumgarten-díjat.

Tény, hogy az 1936 januárjában megindult Szép Szó folyóirat társszerkesztője, József Attila nem szavazott bizalmat a Nyugat kiadásában 1936. november elején megjelent Járkálj csak, halálraítélt című kötet szerzőjének, aki december 15-én „József Attilának, régi barátsággal” dedikálta versei új gyűjteményét. Leadta ugyan Radnóti költeményeit, műfordításait a Szép Szóban37, de nem szívesen.

Ferencz Győző hivatkozik Fejtő Ferenc visszaemlékezésére, mely szerint „Radnótit kezdettőlfogva fenntartásokkalfogadták a lapnál, és nem eszmei-politikai okokból, hanem, mint írja, - épp József Attila ellenezte, hogy verseit közöljék. [Radnótit] »1935- ben a Korunk címmel megjelent antológia előszavában érdeme szerint méltattam, amikor a tizenkét ifjú költő közül őt emeltem ki mint »úttörőt« és a jövendő komoly

35 Amikor a Babitscsal barátságot ápoló Kun József (1873-1912) gépészmérnök, ipariskolai tanár, költő fia, Kun Miklós (1908-2005) orvos, pszichiáter (1933-tól a szegedi Ferenc József Tudományegyetem medikusa) szót emelt Radnóti mellőztetése miatt, Babits megsértődött, és nem fogadta többé a költő orvostanhallgató barátját. (Ld. FGy. 269.)

36 József Attila A Toll 1930. január 10-iki számában jelentette meg „Az Istenek halnak, az Ember él” című, „tárgyi kritikai tanulmányinak nevezett, gúnyosan lekezelő, kioktató pamfletjét, Babits Mihály azonos című verseskötetéről, melyet - barátai lebeszélése ellenére - különlenyomatban is megjelentetett. Ezzel nemcsak Babitsot bántotta meg, hanem önnön költői érvényesülését is ellehetetlenítette - legalábbis életében.

37 Radnóti három verse [Bizalmas ének és varázs; Decemberi reggel; Himnusz a Nílushoz], továbbá négy műfordítása [Adolf Meschendörfer: Erdélyi elégia; Őszi vers; Erwin Neustadter: Búcsúzás; Heinrich Zillich: Emlék] jelent meg a Szép Szóban. Bálint György a Járkálj csak, halálraítélt, majd Németh Andor a Meredek út c. kötetéről közölt kritika jelent meg a lapban - utóbbi csak József Attila halála után. (Ld. Kendéné, 65. 91., 92.)