Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)

2014 / 4. szám - Valachi Anna: Korai ellenszenvek - kései belátások: Radnóti Miklós ambivalens kötődései József Attilához, Juhász Gyulához és Babits Mihályhoz

Valachi Anna • Korai ellenszenvek

25

ígéretét. [...] JózsefAttila nem értett velem egyet; ő középszerűnek, kiforratlannak, görcsösnek, epigonnak találta Radnóti költészetét. Németh Andor is nagyjából azon a véleményen volt, Úgyhogy a Szép Szó megindítása után valósággal verekednem kellett Attilával {kicsit Ignotus is az én pártomon volt), hogy Radnótit közöljük.”38

Mégsem csodálkozhatunk azon, hogy József Attila („az ucca és a föld fia”) önnön epigonjának tartotta Radnótit - aki erről természetesen mit sem sejtett. A Pesti Napló 1937. február 17-iki számában közölte azt az irodalmi polémiát kiváltó cikket,39 melyben a szegedi születésű Rónai Mihály András40 - merő aggodalomból - azt rótta föl régi barátjának, Radnótinak, hogy alakoskodással, önhamisítással lírai hitelét kockáztatja. A szóban forgó verssor így hangzott: „réti szavaim közé keveredtek a városi dumák”. [Ez vezethette félre mind az öreg Ignotust, mint Babits Mihályt, akik eleinte úgy vélték, hogy egy falusi költő igyekszik betörni a városi irodalomba.]

Rónai azonban pontosan tudta, hogy barátja pesti gyerek, s még szülőházát is megnevezte, noha pontatlanul. Ez ellen tiltakozott ingerült válaszában Radnóti, aki visszavágott a „támadásra”. Rónai emlékezése szerint,Bírálatomra akkor Költészet és valóság címmel a Pesti Napló 1937. február 21 -i számában válaszolt”)1 fölvetve ajózsef Attilát is foglalkozó fogalompárt „az igaz és a valódi” kérdéskörében. „A valóság szükségképpeni s feltétlen primátusa ellen sorakoztatta érveit: »Az esztétika ismer belső valóságot, s ez bír olyan fontossággal, mint a valóság. Sőt ismer költői igazságot is, ismer egész életre szóló hősi és termékeny szerepvállalásokat... A termékeny élmény a fontos... <<”42 Végül Rónai rekapitulált - de a vitából kiderül: Radnótira láthatóan nagyon hatott az ekkor már példaképének tartott József Attila érzékletes fogalmi különbségtétele: „Tejól tudod, a költő sose lódít / az igazat mondd, ne csak a valóditZ’43 Eldönthetetlen,

38 Idézi: FGy, 354. [Kiemelések: V. A.]

39 Rónai Mihály András: Barátom könyve. Pesti Napló, 1937. február 14.

40 Rónai Mihály András (1913-1992): költő, műfordító, publicista. Jogi tanulmányait Szegeden végezte, de legszívesebben Sík Sándor és Zolnai Béla irodalom óráira járt. Radnótival már korábban, Budapesten összebarátkozott. 1931-ben - 18 éves korában - jelent meg első verseskötete, a nagyra hivatottságát jelző Első ének címmel. Tehetségére Babits Mihály is fölfigyelt, aki 1932-ben közölte a Nyugatban Találkozásom tej testvéremmel c. versét. 1935-1938 között a Pesti Napló római tudósítójaként tevékenykedett. A II. világháborút munkaszolgálatosként élte át, akárcsak Radnóti, de barátjánál szerencsésebben. Fő műve a Nyolc évszázad olasz költészete c. gyűjtemény (Magvető, 1957), melynek csaknem félezer versét és eposzrészletét maga fordította és ismertette.

41 RMA, 509.

42 RMA, 511-512.

43 József Attila Thomas Mann üdvözlése c. verse 1937. január 13-án már kész volt, de a rendőrség nem engedte elmondani a budapesti felolvasásra érkezett Nobel-díjas német író tiszteletére rendezett Magyar Színház-beli ünnepségen. A vers 1937 februárjában, a Szép Szó 11. számában jelent meg.