Új Dunatáj, 2014 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2014 / 2-3. szám - Csehy Zoltán: Simiola edidit exemplum: (A majom, mint jelkép a humanista költészetben)
CSEHY ZOLTÁN SIMIOLA EDIDIT EXEMPLUM (A majom mint jelkép a humanista költészetben) A majom figurája már az antik irodalomban is számos kontextusban kerül az alkotói figyelem középpontjába. Számunkra, a tanulmány tárgyából kifolyólag elsősorban azok a vonatkozások érdekesek, melyek a természettudományi irodalom ellenében metaforikus jelentéstulajdonítással bírnak, és olyan sémákat alakítanak ki, melyeknek közük van vagy lehet bizonyos költészetesztétikai megfontolásokhoz. Az antik szövegekre vonatkozóan, William Coffman McDermott munkája1 nyomán négy ilyen kontextus kínálkozik: a) a csodálat kontextusa - a majom imitációs készsége kezdettől magával ragadta a szemlélőket (pl. Apuleiusnál), és ez a képesség szinte önkéntelenül kiváltotta az állatnak a tükrözéselmélethez igazodó metaforizálhatóságát. A költő bizonyos értelemben a valóságot vagy a megszövegesült valóságot (azaz a hagyományt) utánozó majom. b) a szatíra kontextusa - (pl. Horatiusnál vagy Cicerónál) - a szatíra kettős természetű metaforarendszert működtet, részint a puszta alaki, testi hasonlóságra, részint a lelki, belső hasonlóságra alapozva gúnyolja ki az utánzás gesztusát. c) a jog kontextusa - mind Suetonius, mind Iuvenalis (a szatíráiban) utal arra az ítélettípusra, mely az apagyilkosokra vonatkozott. Az apagyilkosokat eszerint közös zsákba varrták egy majommal, majd vízbe vetették. d) az álommagyarázat kontextusa - a majom megjelenése a rémálom kísérőjelensége, rossz előjelnek számít (Suetonius). Francis D. Lazenby tanulmányai a rómaiak háziállatairól tovább árnyalják Coffman McDermott megfigyeléseit, és felhívják a figyelmet egy Martialis-versre (14, 202), melyre minden bizonnyal a majommetaforával dolgozó Janus Pannonius is felfigyelt.2 Janus Pannonius híres versében köztudomásúlag Martialis majmának nevezte magát: 1 William COFFMAN MCDERMOTT, The Ape in Antiquity, Baltimore, The John Hopkins Press, 1938. (The John Hopkins University Studies in Archeology, No. 28.). 2 Francis D. LAZENBY, Greek and Roman Household Pets, The Classical Journal, 44 (1949/1), 245-252, illetve 44 (1949/2), 299-307.
